VÍZDOK: A cseppenkénti öntözés Magyarországon (VMGT 71. VIZDOK, Budapest, 1975)
2. Magyarországi kutató-fejlesztő munka a cseppenkénti öntözés bevezetésére - 2.3 Egyes kultúrák cseppenkénti öntözése
139 A kísérlet kezdeti értékelésére csak a termőrefordulés első évében, 1974-ben kerülhetett sor. Az öntözésnek a növények vegetativ fejlődésére gyakorolt hatását a hajtásnövekedés mérésével vizsgálták, az egyes fajták esetleges eltérő reagálását nem tették vizsgálat tárgyévá. Az öntözésnek a termés mennyiségére gyakorolt hatását fajtánként értékelték. A termés béltartalmára vonatkozó vizsgálatokat nem végeztek C76. ábra). A 12, táblázat adatai szerint az öntözött növények esetében nagyobb rügyterhelést alkalmazhattak, látható, hogy a lényegében nagyobb hajtásszám mellett a hajtásnövekedés megfelelő volt. Az életképes hajtások száma a cseppenkónti öntözés e- setében a legkedvezőbb. A kísérletben szereplő fajták termésükkel eltérően reagáltak a különböző öntözési módokra. A 13. táblázat adatai a cseppenkónti öntözés előnyét bizonyítják. Ki kell hangsúlyozni, hogy az adatok csak az egymáshoz való viszonyítás céljára alkalmasak, az alacsony termésátlagot az ültetvény fiatal kora indokolja. A következő é- vekben a termések várhatóan lényegesen nagyobbak lesznek és még jelentősebb különbség fog mutatkozni a cseppenkónti öntözés j»< vára . 2.33 Gyümölcsösök cseppenkónti öntözése Több termelő üzem és kutatóhely foglalkozott 1972—74 é- vekben a gyümölcsösök cseppenkónti öntözésével.így többek között pl. a Balatonboglári Á.G. szilvát, a Kecskeméti Szovjet- Magyar Barátság MgTSz kajszit és bogyósokat, az ATE-VITUKI Gödöllő, Száritó pusztán almát öntözött csepegtetve.
