VÍZDOK: A cseppenkénti öntözés Magyarországon (VMGT 71. VIZDOK, Budapest, 1975)

1. Cseppenkénti öntözés

1. A CSEPPENKÉNTI ÖNTÖZÉS

A népgazdaság általános fejlődésével egyre növekvő vízigények, valamint a nem kielégítő mennyiségű és minőségű vízkészletek közötti eltérés fokozódik. Az egyre nagyobb vízigények kielégítése mindinkább akadályokba ütközik és csak jelentős anyagi-műszaki ráfordítást igénylő vizi létesítményekkel oldható meg. Ezért a mezőgazdaság fokozódó öntözővizigényének kielégítése érdekében új utakat is keresnek az öntözés fejlesztésében. Ezeknek fő célja a rendelkezésre álló öntözővíz takarékos, gazdaságos felhasználása. Az ezirányú útkeresések sorába tartozik hazánkban a cseppenkénti (kortyonként!) öntözési mód kezdődő alkalmazása.

1.1 A CSEPPENKÉNTI ÖNTÖZÉS ELTERJEDÉSE, SAJÁTOSSÁGAI

A cseppenkénti öntözés csak rövid múltra tekint vissza, az öntözés e módjára berendezett területek nagysága viszonylag csekély. Nagyobb területen Ausztráliában,az Amerikai Egyesült Államokban (Kaliforniában), Izraelben, a Dél-Afrikai Köztársaságban, Franciaországban és Olaszországban alkalmazzák. Elsősorban nagy évi hőösszeggel jellemezhető éghajlati viszonyok között, s a vízhiánnyal küzdő területeken terjedt el.

A csepegtető öntözőberendezések vizszállitó-öntöző hálózata általában kis átmérőjű müanyagcsövekből áll, melyeket a terepszint fölé, esetleg kis mélységben a terepszint alá helyeznek. Ezek állandóan a helyszínen maradnak, de megoldható az időszakonkénti áttelepítésük is. A viz a müanyagcsövekben - egymástól kellő távolságban - elhelyezett csepegtető testeken át kerül a talajra, vagy a talajba.