VÍZDOK: A cseppenkénti öntözés külföldi gyakorlata (VMGT 70. VIZDOK, Budapest, 1975)

2. A cseppenkénti öntözés fejlődése az egyes országokban

76 Saleize közelében egy különleges Actynidia Syensis ül­tetvény öntözését kezdték, mely rendkívül nagy vizigényü. E­sőztető öntözés esetében hajlamos, hogy levelei kiégjenek " - 2 vagy erősen megszáradjanak. Eléggé nagy területet 9000 m -t rendeztek be. A fákat 4 m x 10 m-es kötésben telepítették, homokos talajon, Kutas öntözés. A csepegtető vezetékek a fa­sorok mentén húzódnak. Minden fát két csepegtető lát el ön­tözővízzel. Korzikában is végeznek cseppenkénti öntözési kísérlete­ket. Az egyik kísérleti telep kapilláris csöves vízellátást alkalmaz különböző növényeknél. A 29 ha területen olajfák, őszibarackos, szőlő stb. helyezkedik el. A csepegtető kapil­lárisok 1 m távolságban helyezkednek el, kivéve a virágker­tészetet, ahol 50 cm a távolság. A vízellátás kutakból tör­ténik. A másik, tulajdonképpen összehasonlító kísérlet, mely a különböző öntözési módokat értékeli. Ezt Migliacciaro mel­lett létesítették. A kísérletbe vont növények: Szőlő, 2 ha-on, 5 kísérleti parcellára osztva. A vizs­gálatok célja a hagyományos öntözési módszer és a cseppen­kénti öntözés összehasonlítása. A cseppenkénti öntözés lm tá­volságra elhelyezett kapillárisokkal történik, minden egyes sor mellé helyezett öntözőszárnyról. A szőlőt 3 m x 1,25 m távolságban helyezték el, kordonos műveléssel, barna és ho­mokos iszapos talajon. A számított evapotranszspiráció érté­kei májusban 102, júniusban 144, júliusban 165, augusztus­ban 130 és szeptemberben 105 mm[109.11.

Next

/
Thumbnails
Contents