VÍZDOK: A cseppenkénti öntözés külföldi gyakorlata (VMGT 70. VIZDOK, Budapest, 1975)

2. A cseppenkénti öntözés fejlődése az egyes országokban

27

2.2 Olaszország

CELESTEE,P. korábbi szabadalmai és elgondolásai után 1960-tól fejlesztette ki a különböző cseppenkénti, szakaszos és folyamatos öntözési módszereit. Ezeket ő foglalta teljes rendszerbe, azóta is folyamatosan kiegészítve, bővitve átfogja szinte egyedülállóan a teljes kérdést. A hatvanak évek elejétől hatalmas erővel és több országot átfogó körutakkal terjesztette a csepegtető, szivárogtató, folyamatos, szakaszos és nem szakaszos öntözést fl7, 28, 56, stb.].

Az első időben egyszerű szövettel, vagy műanyaggal védett lyukat, esetleg hosszúkás nyilást ajánlott, amelyetmoz- gatható mandzsetta véd. Utóbbival szabályozható a nyilás hossza, igy a kiszivárgó vízhozam. A vízhozam szabályozást egyszerű, átlátszó összekötő üvegcső biztosította, melybe belecsepeg a viz és /a látható vizszinomelkedés keltette nyomással/ folyik tovább a csepegtetőkhöz.

CELESTRE P. számos megoldása már átlép a cseppenkénti sőt a kortyonkénti öntözés határán is, és inkább a perforáltcsöves esőztető, esetleg a tömlős felületi öntözés területére csúszik [171.

Olaszországban az 1974. évi pisai cseppenkénti öntözési konferencián - melyet CELESTRE,P. professzor a cseppenkénti illetve folyamatos öntözési módszer talán legjobb a- postola rendezett - számos beszámoló hangzott el.

CAVAZZA, L. beszámolt munkatársaival, CACCHI,D. és PISA ROSSI,P.-vei együtt végzett növénytermesztési kísérletéről [113]. Három növényt öntöztek, kukoricát, paradicsomot és paprikát. Közbenső csepegtető szárnyat, labirintus csepegte- tőt és kapilláris altalajöntözést hasonlítottak össze kétszeres ismétlésben. Egy-egy egységen belül mindhárom növényre vonatkozóan egyik jelzett öntözési mód került kipróbálás—