VÍZDOK: A cseppenkénti öntözés külföldi gyakorlata (VMGT 70. VIZDOK, Budapest, 1975)
2. A cseppenkénti öntözés fejlődése az egyes országokban
22 2.1 Izrael Izraelben a hatvanas évek elején nagyarányú kisérletso- rozatot indítottak félüzemi és üzemi telepeken. A korábbi - elsősorban melegházakban végzett kísérletek és termesztések után - elsősorban az izraeli NEGEV sivatagban - jelentős terméseredmények jelezték a módszer alkalmasságát 1962-től. így paradicsomnál 67 %-os , dinnyénél 7o %-os, szőlőnél 3o % os, zöldségtermesztésnél 2o-5o %-os, gyümölcsösben 5o-loo %- os terméstöbbletet értek el az esőztető öntözéssel kezelt kontrolhoz képest [9]. A jeruzsálemi Hebrew Egyetemen alakult kutató csoport rendszeres vizsgálatai a felületi, esőztető és a cseppenkénti öntözés összehasonlítására irányultak elsősorban sótartalmú vizek hasznosítása esetén [38]. A csepegtetési közvetlenül a növények gyökeréhez vezető vékony csövön, tehát tulajdonképpen altalajöntözésként kezdték. Ezzel a vízveszteségek két útját kívánták szűkíteni, a vizve- zetését és a felületi párolgásét. Hamarosan tapasztalták,hagy a csepegtetés legnagyobb hibaforrása az eltömödés. a kapilláris csövek elzáródása e módszert szinte használhatatlanná tette. Ezért a csövecskéket a felszín fölé tették. A módszert Izrael déli sivatagi területén az Arava-n próbálták ki 1965-63 között a téli /augusztustól-áprilisig tartó/termesz- tési időszakban. A kísérletek körülményeit a [38] irodalom részletesen tartalmazza. A kedvezőtlen talaj-, vízminőségi és meteorológiai körülmények között végzett kísérletnél "Neta- fim" [I: 38, Gy: léj tipusu csepegtető berendezést alkalmazták, melyet maga BLASS S. fejlesztett ki. Minden módszerrel a számára kedvező körülmények között /igy pl. éjjeli órákban e- sőztettek/, igy jó hatásfokkal öntöztek esőztetésnél 85-9° % os, felületinél 75 %-os hatásfokot értek -el/. A vizsgálatok mind mezőgazdasági, mind műszaki szempontból rendkívül ösz- szetettek voltak /trágyázás, fóliatakarás, stb./ A számos adatsor feldolgozását gondosan végezték. A kísérletek végső célja az volt, hogy a /12-2o mm átmérőjű/ vizvezető műanyag- szárnyak egymástól való legkedvezőbb távolságát, a kívánatos csepegiető-vizhozamokat, az adagolandó vízmennyiségeket és
