VÍZDOK: A cseppenkénti öntözés külföldi gyakorlata (VMGT 70. VIZDOK, Budapest, 1975)
5. Gazdaságossági kérdések
109 uj módszer hatását, legeredményesebb növényelhelyezést, viza- dagokat, szárnyvezeték és csepegtetők helyét, terméseredményeket és ezeket összevetik a száraztermesztés és más öntözési mód kezeléseivel. Ennek gazdasági hatására vonatkozó tanulmányok szama viszont kevés és elsősorban a gyártó, forgalmazó cégek propagandájának káros hatása érződik rajtuk. így pl. a beruházások összehasonlításánál nem emlitik az élettartamot, jelentős tényezőket hanyagolnak el stb. A gazdasági összehasonlitás kétségtelenül nagyon nehéz, hiszen az számtalan tényező /meteorológiai, növényi, sor- és növénytávolság, berendezés, anyag, tipus, stb./ függvénye. Kétségtelen például, hogy a vékony, fekete, kis átmérőjű cső.* hálózat a berendezések költségeinél forradalmi csökkentést és mellette rendkívüli mozgékonyságot jelent [123]. Elsősorban Ausztráliában próbáltak számszerű értékelést végezni. Pl. az itt végzett gazdaságossági számitás azt mutatta, hogy gyümölcsösben 5x5 m-es kötésnél a berendezés nyers költsége kb. 40 ausztráliai dollár /Au JT /. Ugyanilyen berendezés soros elhelyezésű növényeknél /szőlő, cserje stb/, 5 m-es sortávolságnál és 240 m szárnyvezeték-hossznal 200 a- usztráliai dollárra adódik (391. fi nyers költséghez kell hozzáadni még a tervezés, üzemelés stb. költségeket is /1969-évi adatok/. COLE.P.J. dél-ausztráliai Golden Heights melletti déli- gyümölcsösben végzett cseppenkénti öntözési kísérletet. Méréseket végzett a talaj nedvességtartalmának eloszlására, a műtrágyák beszivárgásának és hatékonyságának változására. A fák mellett vezetett kettős vezeték előnyösebbnek mutatkozott. Az egyvezetékes megoldás csak szinte állandó, kis vizhozamu vízadagolásnál hatékony [193J• üás tanulmányában [1151 kiemeli, hogy elsősorban fiatal gyümölcsös hálálhatja meg a cseppenkénti öntözést. Vizsgálta a költségeket. Szőlőnél 13 mm-es szárnyakat számitva, ha-onként 2000 szőlőtőke /tőkékként 1
