Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
III. A Sió-völgy története a 11. század elejétől a 18. század közepéig
62 III. A SIÓ-VÖLGY TÖRTÉNETE All. SZÁZAD ELEJÉTŐL A 18. SZÁZAD KÖZEPÉIG mint a mai Siófoktól délkeletre, a folyótól északkeleti irányban húzódó kis dombsor teteje, mely a folyó medre (105 méter) fölött 8 méternyire emelkedik s hossza egyfolytában valami két kilométer...” Nyolcvan évvel később SÁGI Károly (1989a) is foglalkozott az egykori Losta falu helyének kérdésével. O abból indult ki, hogy mint írta „Krieger Sámuel 1776. évi térképe két szigetet is feltüntet az akkor még szabályozatlan Sió völgyében, a mai Siófoknál. Kisebb sziget volt a torkolat közelében, egy nagyobb a mai városi köztemető' táján. Valahol itt kereshetjük a későbbiekben eltűnt Losta falu helyét. Sajnos a terület különböző' ipari létesítményekkel annyira sűrűn van beépítve, hogy itteni terepbejárásunk eredménytelen maradt. A városi köztemető' területén egyetlen cserepet sem találtunk.” SÁGI nemcsak Losta, hanem Fok falu helyének meghatározásával kapcsolatban is közölt információkat. Egyebek között a következőket írta: „1979-ben Honti Szilvia leletmentést végzett a Szigetalja dűlői agyagbányában. Ennek során a középkori Fok falu jelenségeit is megtalálta. Egy kővel körülrakott tűzhelyet és egy gödröt ásott ki, amiből belsőfüles bogrács töredékei is előkerültek. A leleteket a 12-13. századra keltezi. 1962-ben végzett terepbejárásunk során a 15-16. századi Fok falu települési nyomait a Madarasi dűlő keleti peremén találtuk meg, a zsidótemetővel szemben... pár év előtt a siófoki termelőszövetkezet magasabb dombot dózeroltatott szét az M 7-es út déli oldalán, a Klapka György út vonalának meghosszabbításában. A földmunka során igen sok melléklet nélküli csontvázas sírt semmisítettek meg... Kérdés viszont, hogy a megsemmisült templom Fok falu egyháza volt-e, vagy egy Losta nevű falu 1211-ben említett Szent Péter bazilikája állt-e ott?... Úgy gondoljuk, hogy az M 7-es út déli oldalán megsemmisített templom Losta falu Szent Péter bazilikája lehetett...” Erdélyi és Sági idézett okfejtései az egykori Losta faluval, Losta szigettel, illetve a falu templomával kapcsolatban jórészt helyesnek bizonyultak, amikor azok lehetséges helyét az említett térképeken meghatároztuk. Losta szigete szerintünk azzal a szigettel lehetett azonos, amelyet a Sió torkolatától mintegy 2 km-re délre ábrázol Krieger 1776. évi, illetve egy ismeretlen szerző 1790 körüli térképe. A sziget nyugati partvonala a Sió medrével érintkezett, egyébként mocsaras terület vette körbe, ami északon a pleisztocén-kori turzásdomb irányában csak 100-200 m szélességű volt. Területe számításaink szerint nem haladta meg a 40 hektárt, vagyis nem tett ki fél négyzetkilométert. Egykori helyét a 60. oldalon lévő ábrán pont-vonal-pont sorral és II. számmal jelöltük meg. Ez a hely ma az M 7-es út északi oldala, a Dózsa György út Sió-csatornáig meghosszabbított vonala és a Sió-csatorna által körbezárt terület, ami magába foglalja a városi köztemetőt, a szennyvíztisztító telepet a Sági által említett létesítményeket. Losta falu a szigettel szemben, a dombvonulat Balaton felé eső oldalán lévő, az ábrán pontokkal körülhatárolt és I. számmal jelölt területen fekhetett, mert csak így lehetett tőle keletre „I. András kis hegye”, az 1885. évi katonai térképen 113 m A.f. magassági pontként megjelölt domb. Losta falu házai a Sió-torkolat irányába sorakozhattak és így valóban közel lehetett Törk birtok határának északi kezdőpontja, ott, ahol Losta birtokhatára az ábrán 10-es fekete körétől a folyó közepén a tóhoz tartott. Fok falu az ábrán pontokkal körülhatárolt és III. számmal jelölt területen lehetett. IV számmal jelöltük meg azt a helyet, ahol Sági feltételezése szerint Losta falu Szent Péter bazilikája (temploma) állhatott. Ettől a helytől mintegy kilométernyi távolságra nyugati irányban van Törk (Turuk) birtok északi határának kezdőpontja (a Fok folyó mellett). Azt, hogy a Losta (Lustah) nevű falu egykor a 60. oldalon ábrán megjelölt területen létezhetett, a malomhelyekre, illetve a malmokra vonatkozó utalások is megerősítik. Az 1211. évi hiteles oklevélben leírtak szerint az, hogy a Balatonból kilépő Fok folyó déli irányban folytatódva eljut a Losta faluba, megkerüli a szigetet, s malmoknak alkalmas helyeket képez, - azt jelenti, hogy a falu a sziget közelében, a folyó mellett feküdt. Egyben arra is utal, hogy a tihanyi apátságnak 1200-ben még nem voltak itt malmai, mert a szövegben nem malmok, hanem malmoknak alkalmas helyek szerepelnek. A Szt. LÁszLÓ-féle 1092. (1390.?) évi dátumozású hamis oklevél viszont röviden és határozottan azt tartalmazza, hogy a Losta falu a Fok mellett van malmokkal, s ugyanott (somogyi területen) van a Fok falu
