Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
3. melléklet. D. M. Meissner: A Balaton szabályozása
MEISSNER: A BALATON SZABÁLYOZÁS A 491 A tó süllyedése 1.2 lábat tett ki, ezért a veszített vízmennyiség pr. = (10.5 mill, x 1.2’)= 7.257.600000 A befolyást képezték: a. ) Közvetlen a tóba hullott csapadék = = 10.5 mill, x 18,2") Bécsi mértékben = 9.172.800000 b. ) A tó és a Zala forrásvidékéről = X. párolgást illetően 57 "25"' párizsi mértéket figyeltek meg. Eszerint a tó veszített vízkészlete (10.5 mill, x 58,33 bécsi coll) = 29.400.000000 Továbbá a tó a kifolyással veszített 6.58-3.680.000 Összesen: 35.983.680000 Amennyiben ebből kivonjuk a tóban magában elveszített mennyiséget 7.257.600.000 köblábbal és a közvetlen csapadékmennyiséget 9.172.800.000” Összesen: 16.430.400.000 .....”= 16.430.400000 Marad: 1 9.553.280.000 = X Ez a mennyiség a tavat tápláló két vízgyűjtőre oszlik szét a csapadék felszínek adottságai szerint, szorozva a csapadék mennyiségével, mégpedig: a. ) A tó környéke magának a tónak a kivételével = 33 mérföld x 17.6" = 580.8 b. ) A Zala forrásvidéke = 43.5 mérföld x 25" = 1062.5 - és e szerint ad a.) = 0.353 x 19553.28 mill, köbláb = 6902.3 mill, köb" ad b.) = 1.647x 19.553.28 mill, köbláb = 126.50.98 mill, köbláb Ezek a vízmennyiségek a csapadék és felszívódási felület viszonylatában értve adódnak, ad a.) 0.363' = 4.35 bécsi coll és az összes csapadékból = pr. 18.2 bécsi coll = 24 % ad b.) 0.50’ = 6.0 bécsi coll és az összes csapadékból = 25.5 bécsi coll = 23.5 %, tehát a csapadék összmennyiségének közel 1/4-e, amiből 1/4 rész felszívódás, vagy elpárolgás következtében elnyelődik. Az 1865. év a vízállástáblázaton az előző évektől lényegesen eltérő képet mutat. - Miután a január hónapban száraz időjárás mellett a tó vízállása az 1864. évbelihez hasonló maradt, a februárban és márciusban beállt szokatlan havazások az egész forrásvidéken bőséges csapadékot hoztak. A tó márciusig be volt fagyva, és a hótömeget jégpáncélján tárolta. A márciusi hirtelen olvadás következtében a víztömegek, amelyeket a talaj még elnyelni nem tudott, rövid idő alatt a tóba ömlöttek, és áprilisban 1.35 láb áradást okoztak. A lefolyást jelentős ideig a felszín alatti jég és a jégtorlaszok akadályozták, jóllehet a vízszint magassága elérte az 5 lábat. Ez alatt a 3 hónap alatt a csapadék az egész évinek 43 %-át tette ki - az év hátra lévő része rendkívül száraz volt, mivel 3 hónapban: áprilisban, szeptemberben és decemberben semmi csapadék sem hullott a tó környékén; a csapadék mennyisége csak 13" 6"' bécsi mérték volt, tehát 2''6"’-szel a középérték alatt; a zalai forrásvidéken 20". Ennek következtében a párolgás nagyon erős volt; 50" 1"' párizsi mérték = 51.1 bécsi coll. A vízállás augusztus végén ismét a januári szintet mutatta; októberben a 315.1. magassági ponton volt. Az év végén a tó szintje csak 0.5 lábbal volt alacsonyabb, mint 1864-ben.
