Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
2. melléklet. Márton József: Mérnöki terv és javallat a Sió folyam szabályozásáról
MÁRTON: MÉRNÖKI TERV ÉS JAVALLAT A SIÓ FOLYAM SZABÁLYOZÁSÁRÓL 473 A kiszámittandó tér az ozorai malomtól a kiüti malomig a régibb mérések szerént 5088 hold - egy holdra esnék 62 fr 42 xr. Jóllehet a’ Sió-berki Társulat, ha a Sió szabályozását az ozorai malomnál kezdheti azt minden akadály nélkül folytathatja, s’ jó eredménnyel el is végezheti tulajdon körében, mindazon által részint gazdasági, részént a közhaszon, leginkább pedig a’ kész munka jövőrei biztosittára tekéntetéből, szükséges volna a Balatoni társasággal eggyé olvadni, vagy ha ez semmi móddal megnem történhetik, legalább némely elkerülhetetlen tárgyakra nézve megeggyezni kölcsönösen. Ezt mind a’ két társulat haszna igényli. Ugyan is: Ha a' balatoni Társaság önállólag s’ előbb ásat mint a Sió-berki Társulat, már ásás alkalmával örökké a fenék vízzel kell küzködnie, mely a munkát hátráltatja és költségessé teszi, az után az óhajtott 4 láb esetet a’ legnagyobb erőmegfeszítéssel is alig tudja a Balatonig felvihetni, mert jelenleg azon távozatban melyben a Balatoni Társaság működhetik összevéve nincs négy lábnyi eset. Ha pedig a Sióberki Társulattal összeállván megvárja még az a’ Siót a’ kiüti malom útig szabályozza, ott legalább 6 láb esetet kaphat, mellyet könnyen tovább folytathat. Szükséges volna a’ két társulatnak a csatorna vezetési vonalára nézve eggyet érteni. A Balatoni Társaság csatornáját a’ mint a kijelelésnél észre vettem, a’ Sió mostani medrének nyogati táján vezeti; holott a földszín a bozótban kelet felől 2-3 lábbal alacsonyabb a Sió mostan víz színénél, sőt a’ kiüti malom mellett az árok széle majd 5 lábbal magasabb, mint a Fokszabadi bozótbani földszín a malom út mellett, melnél fogva költség - bozót kiszárítás és a jövendő hajókázás tekéntetéből az új csatornát a kiüti malom táján, a bozót keleti oldalán, hol a földszín legmélyebb, kellene vezetni, úgy a’ mint a tervez kijelölve vagyon, ezt szinte mind a’ két Társulat érdeke kívánja. Legnagyobb figyelmet érdemel mindenik társulat részéről a Sió torkolat. Itt véleményem szerént legelsőben is oly víz eresztő zúgót kellene építni, mellyen a’ Balaton vizét tetszés szerént lehessen kissebb vagy nagyobb mértékben átereszteni, vagy szükség esetében egészen elzárni. Mig ez megnem épül addig a csatomaásás, vagy tisztogatás alkalmával is mindég töltéssel kell a Sió vizét elzárni, mely mindannyiszor sok munkába és költségbe kerül. Kivált a töltés kiszedése, mellyet tisztára kiszedni majdnem lehetetlen. Elmulhatatlanul szükséges volna még a zúgótói fogva befelé a’ Balaton mélyéig oly mesterséges csatornát készítni, melynek oldalán, vagy végén a’ mellékes homok a’ csatornába ne törhessen, magából a’ csatornából pedig még víz eresztés előtt, a’ kellő mélységig minden földet kiszedni. Ezek közül bár mellik maradjon el, a Balaton vize alább szálüttására még csak gondolni sem lehet. Mindezek hiányában midőn a’ mélyített kész csatorna a’ töltésig ért, és a’ Balaton víz bele eresztetik eleintén a’ nagy eset miatt nagy erővel rohanna a’ víz az új csatornába, magával ragadván az útjában eső kövecset, iszapot és egyebeket és oly nagy viz tömeg tódulhat a csatornába, hogy nem csak a Sió völgyet önti el - a’ Siói kész csatornákat rongálja meg, - hanem a kaposi és sárvízi csatornákban is nagy pusztítást és kárt okozhat. És ez a viz rohanás csak darab ideig tarthat addig tudni illik még a víz eset magát kiegyenlitti. Mely megtörténvén a’ mint a víz tömege és sebessége fogy, azon arányban hagyja a’ mederben az elragadott kövecset és iszapot, mely a víz ágyat feltöltvén könnyen megtörténhetik, hogy az új és mélyebb ásás által nem hogy apadna a Balaton víz színe, hanem még magasbodik. A zúgó és a’ Balaton mélyéig javallott mesterséges csatorna készíttése annyiba fog kerülni körülbelöl, mint az egész Sió völgy szabályozásának fele költsége. Eszerént a Balatoni Társaságnak is sok költségébe jönne egy hold bozót kiszáríttása.
