Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
1. melléklet. Krieger Sámuel: A Balaton szabályozása
KRIEGER: A BALATON SZABÁLYOZASA 463 V. A Dráva és a Duna között megvalósítandó hajózási összeköttetés terve Minden kétséget kizár, hogy a kereskedelem és a közlekedés előmozdítása közérdek, és úgy gondolom, az sem szorul bizonyításra, hogy a hajózás olyan áldás, amely a legalkalmasabb mód arra, hogy minden terméket nagy mennyiségben és olcsóbban szállíthassunk az egyik helyről a másikra akkor, amikor arra éppen szükség van. A hajón való szállítás tehát összehasonlíthatatlanul nagyobb előnyökkel jár, mint a szekéren való fuvarozás. A különböző tájegységek szántói és hegyei termékenységüket illetően eltérőek. Gyakran egész járások szenvednek bizonyos dolgok hiányától, míg mások mindenben bővelkednek, de munkájuk leköti őket, útjaik használhatatlanok, a fuvarosok nem vállalják a szállítást, és ők maguk sem tudnak gondoskodni terményeik e 1 szál 1 ításáró 1. Ha akad is néhány szekér, amely a szükséget szenvedő helyeket fölkeresi, ez azok gondjainak megoldásához nem elegendő, és mivel a kereskedő az ilyen helyek kiszolgáltatottsága és rászorultsága folytán a terményeket alacsony áron vásárolja fel, gyakran megesik, hogy ezek a körzetek, hogy magukat elégségesen ellássák, szinte veszteséggel kénytelenek túladni javaikon. Az a terv, amelyet ezen a helyen alázatosan előterjeszteni szeretnék, hazánk elég jelentős és legtermékenyebb részére terjed ki, mivel Horvátország stájeri részét, valamint Zala, Somogy, Veszprém, Fejér és Tolna vármegyék területeit köti össze a Dunával és valamennyi, ezen a vármegyékben található folyóval. Ettől a közlekedési hálózattól nem esik messze Vas vármegyének Győrvár tájéki része, és talán - véleményem szerint - nem volna haszontalan még más vánnegyéket is bevonni ebbe. Arról nem is szólva, hogy a Királyi Kincstárnak is hasznos volna a só és a gabona szállításánál. A Sárvíz Bátától Simontornyáig hajózható csatorna, amelyre a Balaton tavának lecsapolása érdekében két zsilipet terveztem, hasonlóképpen a Zala folyót is - a számos malom ellenére, - a megfelelő helyre épített zsilipek közbeiktatásával Alibánfáig hajózhatóvá lehetne tenni. Végül Kanizsáig és a Mura folyóig egymással összefüggő mocsarak vannak: a rajkai, a pölöskei, a hahoti és a kanizsai mocsarak, amelyek lecsapolása azok kis kiterjedése miatt könnyen végbe vihető, aminek során a lecsapoló csatorna hajócsatomául is szolgálhatna. Ehhez a csatornához kapcsolódik a Kanizsa patak, és végül a Mura folyó, amelyen ár ellenében Stájerország jelentős része érhető el, árral pedig egészen a Légrád közelében lévő drávai torkolatáig beavatkozás nélkül hajózható, így pedig magát a Dráva folyót is kapcsolatba lehetne hozni a fent említett csatornákkal. Mivel azonban néhány dolog még hiányzik ahhoz, hogy a megfelelő tervet elkészítsem, ezeket csupán, mint lehetőséget vetettem fel, és itt most kizárólag csak azokat a dolgokat vázolom fel, amiket a Balaton térségének a kiszárítása érdekében meg kellene tenni, hogy a hajózás jótéteményét egészen a Zala folyóig kiterjeszthessük, az egyebeket pedig azután fogom kifejteni, hogy a Zala folyó és a szentlászlói mocsarak körüli szintezést és térképezést elvégeztem. Szükséges tehát, hogy a Hidvégtől a Tihanyi szigetig vezetett és a térképen sárga színnel jelölt csatorna torkolatához, ahol az ketté válik, zsilipet építsünk, hogy szükség esetén a vizeket minden körülmények között meg lehessen osztani vagy vissza lehessen tartani. A két csatorna torkolatához építendő zsilipeket úgy kell elhelyezni, hogy szükség esetén az egész vízmennyiséget bármelyikkel a másikba lehessen terelni. Ennek a csatornának még egy harmadik torkolatot is építünk, hogy az a két csatorna közé fogott egész területet megtisztítsa. Ezt az indokolja, hogy a Zala folyó a nyári időszakban iszapos, éppen ezért annál tanácsosabb ezt a vizet a környéken szétteríteni, mivel különben iszapját a hajózó csatornában rakja le, és azt szüntelenül feltölti, és mivel ez az iszap ennek a vidéknek a legelőit felettébb termékennyé teszi, nem látom be, miért kellene az ilyen áldásos elöntéseket megakadályozni.
