Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
XI. A Balaton vízállásának változásai a siófoki leeresztő-zsilip megépítésétől napjainkig
418 XL A BALATON VÍZÁLLÁSÁNAK VÁLTOZÁSAI A SIÓFOKI LEERESZTŐ-ZSILIP MEGÉPÍTÉSÉTŐL... Az 1879 februárjában kezdődött igen magas vízállású időszak jellemzése egyszerűbb, ha a Balatont tekintve a siófoki mércén mért +130 cm fölötti értékeket vesszük igen magasnak. A tó vízállása 1879. február 20- tól emelkedett +130 cm fölé, és egészen 1881. július 25-ig-2 év és 5 hónapon át - efölötti szinten maradt! A tó áradása 1879- ben rendkívülien gyors ütemű volt, és június első napjaiban érte el +193 cm-es vízállási maximumot a tó vízállása. Az is figyelemre méltó, hogy 1880. május elejétől június közepéig a vízállás +150 cm fölött volt folyamatosan, ami azt bizonyítja, hogy a tó víztömegét gyarapító csapadékot és hozzáfolyást nem tudta a párolgás és a leeresztés kiegyenlíteni. 1882. március 17-21. között +110 cm-re csökkent vízállás után április elejétől az év végéig a vízszint + 100 és +60 cm közötti volt, s azzal két évig tartó, a 20. században is elfogadhatónak tartott vízállása volt a Balatonnak. 1885-1886-ban az akkori zsilipkezelési szabályoknak megfelelően változtatták a tó vízállását, de 1887-ben nem tudták elérni, hogy október elejére - ne süllyedjen 14 cm-re, és december elejéig se maradjon »0« pont alatt. 1888-1889-ben „példásan” szabályozták a Balaton vízállását + 12 és +55 cm közötti szinten, ám ezt nem vették figyelembe azok, akik - amint azt az előzőekben az első siófoki zsilippel történő vízszintszabályozással foglalkozó részben ismertettük - az 1890. júliusában +10 cm-es, majd szeptemberben - 14 cm-es vízszint miatt háborogtak. Ezt követően egy évtizedig a Balaton vízállása - 1895. és 1899 júniusától eltekintve - nem emelkedett +100 cm fölé, hanem általában +30 és +90 cm között ingadozott. 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 A Balatonra hulló csapadék évi összege (1997-2004) A Balaton napi átlagos vízállásai (1999-2005) — napi áll. vá. —alsósz. sz. — opt. f. sz. —max. Harmadik szélsőséges időszaknak az 1900-1902. esztendők magas vízállásai tekinthetők, mivel ezekben az években a maximumok meghaladták a +120 cm-t és az évi középvízál- lás i s +100, +109 és +99 cm-t tett ki. Az 1900. évi +129 cm-es maximum májusban, az 1901. évi + 128 cm áprilisban, az 1902. évi + 122 cm márciusban volt. Ezt az időszakot követően 13 év múlva emelkedett rendkívül magasra a tó vízszintje, amikor 1915. november elején +139 cm-t ért el. Ez a negyedik időszak egyben a Balaton 20. századi nagy
