Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
II. A Sió völgye a római kortól a honfoglalásig
40 II. A SIÓ VÖLGYE A RÓMAI KORTÓL A HONFOGLALÁSIG „A famaradványokat vizsgálva figyeltünk fel arra, hogy a római kori famaradványok évgyűrűszerkezete nagyon sűrű. Az évgyűrűk átlagosan 1 mm vastagságúak (ma az átlagos évgyűrűvastagság a tölgyfáknál 2-3 mm). Az ilyen sűrű évgyűrűszerkezet azt jelzi, hogy a tölgyfák számára kedvezó'tlen az időjárás vagy a klíma, azaz vagy egy hideg, vagy egy meleg, de mindenképpen száraz, csapadékszegény periódussal kell számolnunk. Kérdés, hogy a két lehetőség közül melyiket helyezzük előtérbe. Ha megnézzük az erre vonatkozó szórványos utalásokat, néhány érdekes megfigyelést tehetünk: Bendefy László és V. Nagy Imre szerint a római kori Balaton vízszintje a későbbinél alacsonyabb, a mai szabályozott szinttel azonos volt. Ezt ők a Galerius által épített zsilip hatásának tartják. Viszont a siófoki zsilip léte, keltezése erősen vitatott, Sági Károly török korinak tartja, de ő is leszögezi, hogy a korai császárkorban alacsony a tó vízszintje... Gyulai Ferenc kandidátusi értekezése eldönteni látszik a vitát, ugyanis ő kimutatja, - Bendefy állításai cáfolataként - hogy a Balaton vízszintje többszöri, jelentős természetes változáson ment át, és az általa részletesen vizsgált 8-9. században is meglehetősen alacsony volt a vízszint a római korhoz hasonlóan. Ez a Balatonnál megfigyelt alacsony vízszint nemcsak e tó sajátossága! A Fertő tó medrében római romok (sírok, épületek) vannak. Ugyanakkor a Fertő tó mai vízszintje nem szabályozás eredménye, tehát ha el is fogadjuk Bendefy Lászlónak a Balaton római kori »lecsapolását« megfogalmazó elméletét, adósak maradunk a Fertő tó vízszintváltozásának magyarázatával! Másik fontos megfigyelés, hogy a római limeserődök zöme ma már víz alatt van vagy már elmosta őket a Duna. Ezt legjobb esetben mederváltozással szokták magyarázni...” Végül Grynaeus azt feltételezte, hogy a római kori Pannóniában szubmediterrán jellegű volt az éghajlat és az időjárás. Sajnos sem RÁcz, sem pedig Grynaeus dolgozatában nincsenek a Siófok térségétől alig 24 római mérföldre, vagyis mintegy 36 km-re fekvő Gorsium-Herculia nevet viselő településre vonatkozó adatok, pedig romterülete a régészetileg a leginkább feltártak közé tartozik. Véleményünk szerint a római Pannónia történetében ez a Táchoz közeli - a rövid háborús pusztításoktól eltekintve - mindvégig létező település, az igen alapos feltárásokból származó régészeti leleteivel az eddigieknél sokkal inkább megalapozhatja a Balaton római kori vízállására vonatkozó következtetéseket. A Sárvíztől a Gorsium-Herculiába vezető út, illetve a romváros területének felszíne ma 105,18 m A.f. magasságú. A hajdani város egy részét átszelő Sárvíz-malomcsatoma depóniáinak magassága 106,08-106,28 m A.f., míg a csatorna fenékszintje 103,35 mA.f. A romváros talajfelszíne és a Sárvíz-malomcsatoma fenékszintje között mindössze 1,83 méter a különbség. Ha hitelesnek tekintjük Fényes Elek (1851) „Magyarország geográfiai szótár”-ában a Tác falunál leírtakat, miszerint „A csatorna ásása alkalmával itt több kövekre, koporsókra, s római emlékekre találtak", akkor joggal tarthatjuk a Tác-Gorsium környékét a római korban mocsaras vízborítástól mentes területnek. Ezt annál is inkább megtehetjük, mert Fitz Jenő (1963) a római település feltárásának nyolcadik évi eredményeiről szóló beszámolójában arról írt, hogy az I. villa egyik helyiségének nyugati részét éppúgy nem tudták feltárni, mint a téglapadlós helyiségét, mivel „a 19. század első harmadában itt kiásott iín. Beszédes-féle csatorna építésekor ezt a részt elpusztították." Nincs lehetőségünk arra, hogy az I. villa feltárása nyomán annak közel négy évszázadra kiterjedő változásait ismertessük, csak a leglényegesebbnek tartott dolgokat említjük:- a villa területén a római kori élet legkorábbi nyomai a Kr.u. 1-2. század fordulójára tehetők.- A villa második periódusa a 3. század közepénél nem lehet korábbi, ami egyébként egy templom építésével, majd pusztulásával határolható időben körül,- míg a harmadik korszak a templom pusztulása és a villa felépítése közötti kor.- A negyedik periódus tulajdonképpen a villa felépítésének korszaka, ami Fitz Jenő szerint semmiképpen sem történhetett a tetrarchia koránál előbb, de lehet, hogy Constantinus uralkodása idején épült. A gorsiumi I. villa feltárásával egyidejűleg folytatták az ásatásokat a II. villa és a mellette fekvő temető feltárására. Ez utóbbi villa feltárását megkönnyítette, hogy a római falak
