Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
X. A Balaton vízszintjének szabályozása 1947–2003 között
404 X. A BALATON VÍZSZINTJÉNEK SZABÁLYOZÁSA 1947-2003 KÖZÖTT „A tó felszínéről elpárolgott vízmennyiséget (P) a P=0,75 (E-e). (0,33+0,10 v) (mm/nap) (2) képlettel számolják, ahol E — a levegőnek a víz, felszíni hőmérsékletéhez tartozó telítési páranyomása (mbar), e - a levegő tényleges páranyomása (mbar), v - a szélsebesség területi átlaga (m/s). A (2) összefüggés a Balaton napi párolgásának számítására alkalmas empirikus összefüggés, amely a folyamatosan rendelkezésre álló meteorológiai adatok felhasználásával készült és energia-háztartási módszerrel vízmérlegben ellenőrizték. A képlettel a napi párolgást, majd azok összegzésével a havi párolgást lehet meghatározni. A havi párolgás hibája ±0,01 m. A (2) összefüggéssel a havi párolgás a gyakorlat számára kielégítő pontossággal meghatározható.” Baranyi az új képlettel számított párolgási adatok alapján és 1 tómm-t 600 ezer m3-nek véve az 1921-1970 évek időszakára 900 mm, az 1971-1980. évekre pedig 866 mm évi átlag párolgást mutatott ki. A VITUKI (1991) szintézis-jelentésben foglaltak szerint ezt a képletet sem használták sokáig a párolgás számítására, mert 1986-ban újabb párolgás számítási képlet került kidolgozásra a következő formában: „P = (E - ev)-(0,59 + 0,013v)n (mm/hó), ahol a P = a Balaton párolgása (mm), E- ev = a telítési hiány havi közepe (mb) (E = a havi közepes léghőmérséklethez tartozó telítési páranyomás mb-ban), v = havi közepes szélsebesség (m/s), n — a hónap napjainak száma.” Erről a képletről a VITUKI (1991) szintézis-jelentés készítői másképpen vélekedtek, mint Baranyi az általa 1982-ben ismertetett formuláról, mert a következőket írták róla: „Az adatok szerint az új formula alkalmával a párolgás pontosabban számítható, de a ±10 mm feletti havi hibák előfordulása még mindig számottevő. Ez a tény nemcsak arra hívja fel a figyelmet, hogy további módszertani kutatások szükségesek, hanem a meteorológiai alapadatok minőségének felülvizsgálatára, beleértve a használt eszköz- és műszerpark állapotát, az észlelések minőségét is.” A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság éves jelentéseiben szereplő párolgási adatok alapján számítva az 1978-2002 közötti 25 év átlagában 892 mm, az 1993-2002 közötti 10 év átlagában 911 mm volt a tó évi átlagos párolgása. A jelentésekben összehasonlításul szolgáló bázisadatként az 1921-1995. év közötti 75 év sokévi átlagaként 900 mm szerepel. Ebben az időtávban minimumként 723 mm, a maximumként 1073 mm éves párolgást tartanak nyilván, melyek közül a maximum megegyezik Baranyi (1975a) 1946. évre vonatkozóan közölt adatával, de a minimum érték nem található a VITUKI által publikált táblázatokban. Baranyi (1975a) által közölt minimum 700 mm, az 1970. évre vonatkozik. Mivel az 1975 előtti párolgási adatok az alkalmazott mérési és számítási módszerek miatt kevésbé megbízhatóak mint a későbbiek, ezért helyesebbnek tartjuk a szélső értékeknél az utóbbi 25 évet figyelembe venni, még akkor is, ha ezek nem térnek el jelentősen az előbbiektől. Eszerint a Balaton párolgásának minimuma 1985-ben volt 699 mm, maximuma pedig 2000-ben, 1033 mm. Az átlag tekintetében az évi 900 mm elfogadható sokévi átlagnak. A tó felszínéről egész évben folyamatos a párolgás, még abban az esetben is, ha ez nem a nyílt vízfelületről, hanem télen a tükörjég vagy az azt borító hó felületéről történik. így pl. a 2002. év vízmérlege december hónapban 6 mm párolgást tüntetett fel, ami 0,19 mm/nap értéket jelentett, szemben a július havi 175 mm-es párolgással, ami napi 5,64 mm átlagnak felelt meg. A júliusi azonban javított érték, mert a ténylegesen számított 193 mm volt, mivel a havi hiba kiigazítására 10 mm-t itt „használtak fel”. (Ha az alapszámítást vesszük figyelembe, akkor a napi átlag 2002. júliusában 6,22 mm volt, ami 3,7 millió m3 víz elpárolgását jelentette naponta, illetve közel 115 millió m3-t havonta). A 2002. évi vízmérlegben július hónapra 62 mm csapadék és 7 mm hozzáfolyás van feltüntetve a 175 mm párolgással szemben, amiből az következik, hogy júliusban a tó 106 mm-t apadt. A vízállásadatok szerint a Balaton július 1-től 31-ig 61 cm-ről 50 cm-re, vagyis 11 cm-t, azaz 110 mm-t apadt. Ez 4 mm-rel több a mérlegben feltüntetettnél és 6 mm-rel kevesebb a tényleges párolgás alapján számított különbségnél, de a középértéket tekintve kielégítő pontosságú gyakorlati szempontból.
