Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
X. A Balaton vízszintjének szabályozása 1947–2003 között
400 X. A BALATON VÍZSZINTJÉNEK SZABÁLYOZÁSA 1947-2003 KÖZÖTT Baranyi (1980) a következőkben foglalta össze a csapadék területi és évszakos megoszlására vonatkozó ismereteket: „A Balaton térség csapadékviszonyait az OMSZ-ban vizsgálták, és megállapították, hogy a tóra, de mindenek előtt a vízgyűjtő nyugati részére hulló csapadék több mint a tó keleti részére hulló csapadék. Az 1931-1960. évi adatok szerint a tó keleti részére 630 mm, a nyugati részére pedig 690 mm csapadék hull sokévi átlagban. A tóra hulló csapadék 1921-1970. évi területi átlaga 734 mm. A csapadék időben is jelentősen változik. Az évi csapadék sokévi átlagának 32%-a nyáron, 26%-a pedig ősszel hull. A nyári csapadék túlnyomórészt az északnyugati zivatarfrontokkal érkezik. A legkevesebb csapadék januárban és februárban hull, a legtöbb pedig május-augusztus hónapokban... Bármely hónapban lehet az átlagnál kétszer nagyobb vagy nulla a csapadék. A nyári félév általában csapadékosabb, mint a téli félév. A naptári évben lehullott csapadék mennyisége is változó, bár ilyen hosszú időszakra már bizonyos kiegyenlítődés tapasztalható.” Az 1921-1995 évek adatait a csapadék évszakonkénti megoszlására vonatkozóan feldolgoztuk, és megállapítottuk, hogy sokévi átlagban április és szeptember között, a vegetációs idó'szak hat hónapjában (az ún. nyári félévben) hullott a Balatonra az évi csapadék 57,9%-a, vagyis kereken 8%- kal több mint október és március hónapok között. Ez megerősíti Baranyi (1980) megállapítását a nyári és őszi csapadékhányad tekintetében. Elfogadva a csapadékmérések adatai alapján nyert havi és évi átlagokat megállapítható, hogy a Balatonra 1921-1995 között sokévi átlagban 621 mm csapadék hullott. A csapadék legkisebb évi átlaga 433 mm volt 1932- ben, a legnagyobb pedig 905 mm 1937-ben. A havi átlagokat tekintve a legnedvesebb hónap a 68 mm-es június, a legszárazabb pedig a február, 34 mm-es átlaggal. Két esetben - 1965 októberében és 1973 májusában - nem hullott semmilyen csapadék a Balatonra. A legnagyobb havi csapadékátlag 174 mm volt 1962 novemberében. Ezek az adatok az utóbbi tíz év csapadékhiányos és aszályos időszaka miatt az évi átlag tekintetében 1921-2002 közötti időre számítva 619 mm-re, 1921-2003 közötti 83 év átlagában pedig 617 mm-re változtak. A februári átlag 1 mm-rel csökkent, a júniusi pedig változatlan maradt. Az 1921-2003 közötti 83 év alatt az évi csapadékátlag 22 évben haladta meg a 700 mm-t (26,5%), és 13 évben volt 500 mm-nél kevesebb (15,6%). Külön említést érdemel az 1960-1969 közötti tízéves időszak, amelyben a Balatonra hullott csapadék mennyiségének évi átlaga 5 évben haladta meg a 700 mm-t. Ez a legtöbb, ami egy tízéves ciklusban eddig 1921. óta előfordult. A tízéves átlag 658 mm volt, és ez is legtöbbnek számít egy 10 évet átfogó időszakot tekintve. Különösen sok csapadék hullott a Balatonra 1964-1966-ban; 1964-ben 705, 1965-ben 888, 1966-ban 736 mm volt az évi átlag. Érdekes, hogy az ilyen csapadékos éveket sokszor megelőzte vagy követte olyan év, amikor az évi csapadékátlag nem érte el az 500 mm-t. így pl. az 1922. évi 471 mm-t az 1921. évi a 466 mm, az 1974. évi 781 mm-t, az 1973. évi 493 mm, az 1998. évi 734 mm-t, az 1997. évi 471 mm előzte meg, illetve az 1948. évi 708 mm-t az 1949. évi 476 mm, az 1960. évi 725 mm-t az 1961. évi 484 mm, az 1999. évi 707 mm-t, a 2000. évi 457 mm követte. Ezekből a példákból az a következtetés vonható le, hogy az egyes évek csapadékának alakulásából nem lehet megbízhatóan következtetni a következő évben várható csapadék mennyiségére! A közelmúlt szélsőséges időjárási körülményei között a BVK kimutatása szerint 1990-2004 között a tóra hullott csapadék évi átlaga 1990-ben 526 mm, majd az azt követő évek során 539, 538, 554, 567, 773, 688, 471, 734, 707, 457, 521,541, 509, 660 mm volt, s ez 15 esztendőt tekintve 550 tómm éves átlagot tett ki. Ezzel szemben az utóbbi 30 éves átlag 599 mm, az 1921-1995. közötti 75 éves átlag pedig 621 mm volt. A Balaton vízháztartási mérlegének számításakor - a tó 600 km2-es felülete alapján - 1 mm tóra hulló csapadékot általában 600 ezer m3 víztömeggel vettek azonosnak. 1990-től kezdve a BVK a tó felületének adatát korrigálta és 588 km2-es tófelület figyelembevételével végezte az átszámítást, míg a VITUKI Rt. hid- rológusai ma is a legutolsó felméréskor megállapított 594 km2-t veszik alapul. Mivel a kisebb tófelület alapul vétele 2%, illetve 1% eltérést jelent a vízmérleg számításánál, ami egyébként amúgy is ± 10% hibával terhelt, nem jelentős az 1 - 2 %-os különbség. A vízmérlegekben az utóbbi évtizedben 75 év átlagaként feltüntetett 621 mm, vagy legújabban 30 év átlagában 599 mm csapadék 594 km2 tófelület esetén 368 mii-
