Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
IX. Új zsilipek építése Siófokon. A Sió-csatorna bővítése és karbantartása 1947–2002 között
A HARMADIK SIÓFOKI VÍZLEERESZTŐ- ÉS AZ ELSŐ HAJÓZSILIP ... ÉPÍTÉSE 379 „A Sió-csatornára és az utolsó száz évben...ismételten átépített siófoki zsilipre azért van szükség, hogy a vízszintek ingadozását csökkentse. A mai siófoki zsilip csúcsban 50 m-Vs, hosszabb időszak üzemi átlagában mintegy 40 m3/s vízmennyiség átvezetésére képes... A vízállások káros emelkedése ellen egyetlen biztos beavatkozás a siófoki zsilip és a Sió vízlevezető képességének növelése. A bővítés kívánatos mértéke mintegy 80 m-Vs teljesítőképességnek felel meg.. .A zsilip bővítése nélkül a vízpótlás sem lehetséges, mert minden vízhozzávezetés az árvizek kockázatát növelné és a tárolási lehetőség kihasználását csökkentené.. .A levezetés bővítése, a Balaton vízszintszabályozása által képviselt tárolás és a vízpótlás a vízháztartás megjavításának egymástól elválaszthatatlan elemei.” Az idézetben foglaltak azt mutatják, hogy nemcsak a tó vízfeleslegének levezetése miatt vált a Balaton vízgazdálkodása koncepciójában központi kérdéssé a zsilip és a Sió medrének bővítése, hanem azért is, mert úgy vélték, a tó vízgyűjtőjén jelentkező vízigény nagyarányú növekedése miatt a Balaton vízállását a kívánt szinten a Drávából vagy a Dunából történő vízpótlás nélkül nem lehet megvalósítani. Ebben az esetben az esetleges árvizek bekövetkezését a megfelelően nagy leeresztő-képességgel ki lehet védeni. Ezt a tanulmányban részletesen is kifejtették. A Sión történő vízeresztés fejlesztését ezen kívül a hajózhatóság miatt is fontos feladatként jelölték meg. „A Sió, mint a Balatonhoz kapcsolódó vízi út, jelenlegi állapotában csak igen korlátozott hajózási lehetőségeket nyújt és szinte kizárólag a Balatonfüredi Hajógyár késztermékeinek kiszállítását szolgálja. Csatornázása és a II. o. nemzetközi vízi úttá fejlesztése a távlati tervben szerepel. A vízi út kiépítéséhez a meglévő siófoki és az épülő sió- toroki műveken kívül további négy vízlépcső felépítése szükséges. A siójuti vízlépcső építése a város településfejlesztése érdekében elsősorban közegészségügyi érdekből a legközelebbi évek terveiben szerepel.. .A Balatonfüredi Hajógyár késztermékeinek elszállítása...általában évenként kétszer veszi igénybe a Siót. Az egyik...a téli-tavaszi vízleeresztésekkel egy beesik...nyári időszakban azonban a ...készletek rovására megy az a mintegy 20 millió m3 vízleeresztés, mely a hajók leúsztatásához szükséges. A Sió-csatorna fejlesztése megkezdődött. A torkolati árvízkapu a Sióagárdig terjedő duzzasztás révén a hajózás idejét körülbelül negyedével csökkenti és ezzel mintegy 5 millió m3-t fog felszabadítani az eddig vízleeresztéssel veszendőbe ment mennyiségből. A tervezett siójuti vízlépcső is javít a helyzeten, de a végleges megoldás a Sió csatornázása lesz ■ ..befejezése után már csak az átzsilipelési vízmennyiségekre lesz szükség, amit évi kétmillió m3-re becsülhetünk. A Sió öblítésére jelenleg évenként mintegy 10 millió m3 vizet vagyunk kénytelenek felhasználni. Az üresen álló Sió-mederben ugyanis a bevezetett szennyvizek rothadása közegészségügyileg tűrhetetlen, ezért legalább hetenként ki kell öblíteni a medret.” Az idézettek szerint a siófoki két új zsilip megépítése után 20 évvel a tó vízállás-szabályozásának problémái semmit sem változtak, elsősorban a Balaton üdülőövezetének rohamos növekedése miatt, és azért is, mert közben elhanyagolták a Sió medrének karbantartását, amit egyébként a tanulmány készítői sem vettek figyelembe. Változás csak 1971-ben történt, amikor a Gazdasági Bizottság a 10.115/1971. sz. határozatában a Balaton vízgazdálkodásának fejlesztési programjáról rendelkezett. Ennek első pontja előírta, hogy a Balatont vízgyűjtőjével együtt kiemelt vízgazdálkodási területnek kell tekinteni. A második pontja úgy szólt, hogy „A Balaton vízszintszabályozása érdekében - a siófoki Sió-zsilip és a Sió hozzátartozó felső mederszakaszának bővítését 1975-ig be kell fejezni; - a siójuti vízlépcső építését meg kell kezdeni; - a tó vízpótlására a vízátvezetés tanulmánytervét el kell készíteni... ” Ezeknek a feladatoknak a végrehajtásáról az OVH már 1972-ben „hivatali használatra” minősítésű beszámolót adott közre. 390 390 Folyócsatornázásnak azt a vízépítési munkát nevezik, amelynek során a lefolyási viszonyokat vízlépcsők létesítésével megváltoztatják, és a vízfolyás szintjét lépcsőzetesen megemelik. Ezért sok esetben nem használják a Sió-csatorna kifejezést, hanem a folyót földrajzi nevének megfelelően Siónak nevezik. Pedig a Sió nemcsak az alsó vízlépcsőjének megépítése, azaz 1974 óta csatorna, hanem az 1800-as évek óta, amikor több helyen és több alkalommal medret, azaz csatornát ástak számára. Véleményünk szerint mindkét elnevezés elfogadható, még akkor is, ha terminológiai értelemben esetleg vitatható lenne is a csatorna szó használata.
