Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
IX. Új zsilipek építése Siófokon. A Sió-csatorna bővítése és karbantartása 1947–2002 között
A HARMADIK SIÓFOKI VÍZLEERESZTŐ- ÉS AZ ELSŐ HAJÓZSILIP ... ÉPÍTÉSE 369 Ligeti László (1974) „A Balaton és szabályozása” c. munkájában is csak két zárójelbe tett vastagbetűkkel szedett mondatot írt a zsilipekről: „E torkolati művek munkálatai... kiemelkedő' lapokat érdemelnek a magyar vízépítés évkönyveiben. Az eddig legnagyobb és legkorszerűbb hazai vízlépcsó'k egyikének megvalósítása egyúttal a magyar vízügyi szolgálat újjáépítési munkájának is kimagasló eredménye volt; a feladat műszaki megoldása pedig a mai követelményeknek is megfelelő' alapokat biztosított a balatoni víz- gazdálkodás fejlesztése számára. ” Ligeti idézett megállapításával szemben más vélemények olvashatók a Siófok történetét ismertető tanulmányokban. Kanyar József (1989) például „Siófok fürdőkultúrájának történetéből” c. dolgozatában a második világháború utáni évekkel kapcsolatban egyebek mellett az írta, hogy „Szerencsés ténynek volt mondható, hogy ekkor vette kezdetét a Sió-csatorna torkolati szabályozásának nagy jelentőségű munkája, amely nemcsak a Balaton, hanem az egész Dunántúl gazdasági hasznát is jelentett, hiszen megépítése által a Balaton és a Duna közötti vízi összeköttetés útja rövidült meg tetemesen. De a Sió és a Balaton vizének öntözés céljára való felhasználásában, sőt a kezdetekben még a vízienergia-termelés villamosításra való felhasználásáról is álmodtak a csatorna tervezői és készítői. Az energiatermelés távlati céljai között még az. is szerepelt e fantazmagóriák között, hogy a vízierő'telep áramából szándékozták feldolgozni a Balaton környéki bauxitot és más új gyártelepek energiaszükségleteit is fedezték volna belőle.” Kanyar idézett véleménye azt mutatja, hogy a szélesebb közvélemény — még 40 évvel az új Siózsilipek megépítése és működésbe helyezése után is! - mennyire tájékozatlan volt a siófoki torkolati mű dolgában, mert annak megépítése által a Balaton és a Duna között a vízi összeköttetés útja semmivel sem lett rövidebb, s nem attól függött a Sión lebocsátott víz öntözésre való felhasználása. A tervezők jól tudták, hogy ha a vízerőmű megépült volna, az általa termelt áram nem lett volna elegendő gyárak működtetésére. De nemcsak tájékozatlanság volt a zsilipek építésével kapcsolatban, annak ellenére, hogy a Földművelésügyi Minisztérium vízügyi főosztálya egy 15 oldalas tájékoztató füzetet adott ki „A Sió-csatorna ismertetése” címmel, hanem bizonyos ellenszenv is. Zákonyi Ferenc (1989) „Siófok újkori története” c. dolgozatában említi, hogy a Balatoni Kurír 1948. július 8-i számában „...komoly kritikát is gyakoroltak a Sió-csatorna torkolati műveinek kiépítéséről, mondván, milliókba került és semmire sem lehet használni. Miután a tervezett csatorna már a kezdeténél sem idegenforgalmi, hanem elsősorban mezőgazdasági célokat szolgált volna a közlekedésen kívül, így részletes ismertetését itt mellőzzük. Csak jellemző ez az akkor legnagyobb balatoni építkezés a tervszerűtlen kapkodásra, amely sajnos, sokfelé eluralkodott.” Ez az igen elmarasztaló vélemény a Balatoni Kurír és Zákonyi réA Sió-csatorna egy szakaszának légifelvétele
