Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
VIII. A Sió-zsilip karbantartási és a Sió-csatorna bővítési, partbiztosítási munkálatai 1895 és 1934 között
A BALATON VÍZSZINTJÉNEK SZABÁLYOZÁSA A MÁSODIK SIÓFOKI ZSILIPPEL 349 nya vitorlakiszedő állványul is fog szolgálni. Ebben a medencében nyert ideiglenesen elhelyezést a sportrepülő- kikötő is. A harmadik medencét a Sió medence alkotja, amely alkalmas sportkiképzéssel és berendezésekkel a motorosok és nagyobb hajók kikötésére szolgál....a középső medence délnyugati partján van a Balatoni Kikötők m. kir. Felügyelőség hajóparkjának kikötője, s jól felszerelt új műhelye, kotrói és a felügyelőség rakárai is. Ezalatt, a régi fakikötő helyén van a Balatoni Halászati Rt. kikötője és telepe. A halászkikötő alatt a kikötőmedence összeszűkül, és itt kezdődik tulajdonképpen a Sió-csatorna.” A 348. oldalon látható siófoki kikötő terv igen nagy körültekintéssel készült; nemcsak a közvetlen hajózási ügyeknek felelt meg, hanem olyan különleges követelményeknek is, mint amilyenek a sportrepülő-kikötővel voltak kapcsolatosak. Ma már kevéssé ismert, hogy 1930-as években Siófokon Balatoni Vízrepülő Iskola működött, és az iskola hidroplánjainak a horganyzóhelye - ideiglenesen - a téli kikötőben volt. (A tervrajzon ábrázoltak szerint a hid- roplán kikötőt a vitorlás kikötő nyugati oldala mellett alakították volna ki a későbbi fejlesztések során). Igen érdekes elgondolás volt a tervben egy versenyuszoda létesítése a téli kikötő délnyugati sarkában és az is, hogy a felügyelőség számára a hajózózsilip megépítése után szigetté váló részen, a kikötőőr lakása helyére építették volna fel a központi irodaépületet. A kikötő korszerűsítésnek leglényegesebb eleme volt, hogy a Sió vízleeresztő zsilipjének a személyhajó kikötő végén való elhelyezése - távlatilag vízerőműként működtetve - azzal egy magasságban a vitorláskikötőből kiindulva a hajózsilip (vízlépcső) létesítése, amelyek 1935 után több mint egy évtized múlva valósultak meg. Kaáli Nagy Dezső 1934 tavaszán történt nyugalomba vonulása után a tervezésben addig is közreműködő Szilágyi Gyula végezte a további tervezőmunkát, amelynek során az eredeti tervhez képest - az alapelgondolást nem érintő - változtatások történtek. A Balaton vízszintjének szabályozása a második siófoki zsilippel A második siófoki zsilip 1892 novemberében történt működésbe helyezése után a földmívelésügyi miniszter a 17.989/VI. 1896. sz. rendeletével úgy intézkedett, hogy a Balaton vízszintjének szabályozására a továbbiakban is volt Közmunka- és Közlekedési Minisztérium által „A siófoki zsilip kezelési szabályzata” címen 1888. december 31-én 9747. szám alatt életbe léptetett előírásokat kell alkalmazni. Ez a szaMegjegyzendő, hogy ekkor sem volt teljesen jégmentes a siófoki kikötő vízfelülete, mert jégzajlás hidegebb időben is előfordulhatott a Balatonon, amint arról Lukács Károly (1934) a „Jégi halászat a Balatonon" c. dolgozatában említést tett, azt írván, hogy 1925 januárjában az újra megkezdődött jégképződés miatt „február 8-ig összetett kezekkel nézhettük a Siótorokból a dunaival vetekedő jégzajlást." Mólóépítés az 1920-as években (Bertók József felvétele)
