Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
VIII. A Sió-zsilip karbantartási és a Sió-csatorna bővítési, partbiztosítási munkálatai 1895 és 1934 között
A SIÓ-CSATORNA MEDERBŐVÍTÉSE ÉS SZABÁLYOZÁSA 1897-1934 KÖZÖTT 341 Cholnoky nemcsak általánosságban fogalmazta meg véleményét, hanem konkrétan is kifejtette álláspontját a Sió-csatorna bővítésével kapcsolatban az alábbiak szerint: „A tervezett csatorna ke reszt - metszete adott viszonyok között csakugyan képes 50 m3/sec víz- mennyiséget emészteni, mert Sió esése (J) Juthon alul körülbelül 0,12%c lesz... csatorna nedvesített kerülete 27 m... csatorna keresztmetszeti területe 64,5 m2... hidraulikus sugár (R) tehát 2,4 m... súrlódás együtthatója Ganguillet és Kutter szerint 48... tehát a víz középsebessége V = C-Jr l — 0,81 m/sec... az emésztett vízmennyiség Q = 52,5 m3/sec. Ez megnyugtató, de egy aggodalom van. A csatorna mélységéhez képest szélessége túl nagy. A Sió medrének anyaga sokkal lazább és mozgékonyabb, hogysem ilyen arányú meder benne állandó lehetne. Igaz, hogy a Balatonvíz nem hord sok iszapot és homokot, de a mellékpatakok igenis... mederben tehát folytonos iszapolások fognak keletkezni. A tervezett keresztmetszet nedves területe 64,5 m2, nedves kerülete 27 m, hidraulikus sugara 2,4 m. Eszerint a nedves kerület és a hidraulikus sugár aránya, amely annyira jellemzi a meder alakját K/R = 11,25. Ezzel szemben a Sión régebben talált egyensúlyú mederben... a nedvesített kerület 13,3 m, a hidraulikus sugár 1,07 m, tehát K/R, = 12,4. Tehát látszólag ez a régi egyensúlyi meder még sekélyebb! Igen ám, de Kiliti és Juth között a Balatoni Kikötők m. kir. Felügyelősége részéről szívesen rendelkezésemre bocsátott hossz-szelvény szerint, itt az esés majdnem kétszer akkora, mint alább, ahol 0,12%-nak van tervezve. Eszerint a mederszelvény alakja és az esés négyzetgyökének arányában tartoznék itt szőkébb és mélyebb lenni... tehát mérőszámának 8,9-nek kellene lennie, ehelyett 11,25. A meder tehát az alsó, 0,12%c esésű szakaszon határozottan sekély és túl széles lesz, míg Juth tájékán körülbelül megfelel. Az alsó szakaszokon tehát elég tekintélyes fenntartásköltségekre számíthatunk. Mindez azonban nem nagyon fontos. A Balaton felkarolása, kultusza óriási léptekkel halad előre. Az előrehaladást a világháború megakasztotta, de remélhetőleg csak ideiglenesen... további fejlődése előrelátható... megérdemli, hogy nagyobb áldozatokat hozzunk vízállásának fixálása érdekében... nagyon kívánatos volna úgy a Siónak, mint a Zalának hajózhatóvá tétele, sőt talán a Zalát tán a régi Beszédes-terv szerint, a Murával is össze lehetne kötni, de nem azért, hogy a Mura vizét a Balatonba hozzuk, erre semmi szükség sincs, hanem hogy az áruk vízi úton olcsón juthassanak a balatonparti fogyasztó közönséghez, másrészt a nagytermelésű Dél-Alföldrél és Dunántúlról az osztrák felé. Részben megvalósultak, vagy most vannak folyamatban s mindenesetre a következők: 1. A Sió kibővítése. 2. A Sió hajózhatóvá tétele. 3. A somogyi berkek kiszárítása. 4. A Kis-Balaton felsankolása és kiszárítása. 5. A Zala hajózhatóvá tétele legalább Egerszegig. 6. Az alacsony partoknak árvízgátakkal való védelme... 7. A már meglévő és legutóbbi nagy árvízzel veszélyeztetett építmények... kellő fölemelése, az 1916.-i árvíz tetőpontján fölül egy méterrel... Egy Sió-csatornába befolyó patak mederbővítésének földmunkája az 1910-es években
