Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
II. A Sió völgye a római kortól a honfoglalásig
II. A SIÓ VÖLGYE A RÓMAI KORTÓL A HONFOGLALÁSIG 33 össze a Balatont (lacus Pelso) és a Dunát. Ez az állítólagos csatorna többször foglalkoztatta a kutatást,... messzemenő következtetések is épültek rá... Kuzsinszky Bálint is Siófokon kereste az Aurelius Vidor által említett csatorna nyomait. 1907-ben vastag falakat találtak a parti turzáson, ott ahol a kaposvári szárnyvasút... kiágazik. Kuzsinszky aki nem ásatott a területen, a talált falakat a római csatorna zsilipmaradványának tekintette..." Ugyanott: “Nagyon helyesen jegyzi meg Mócsy András, hogy amennyiben... a falak valóban a római zsilip maradványai, úgy a császárkori Balaton szintjének 5-6 méterrel magasabbnak kellett lennie, mint a mai tóé... Kuzsinszky Bálint Sós József földjén látta az említett falakat... Sós megmutatta a közelben álló házát, melynek lábazatát ezekből a falakból kibányászott kőanyagból falaztatta. Balatonalmádi permi vörös homokkő quádereket láttunk a lábazatban.” Bendefy László (1968): „Galerius császár... 292-ben a tó részleges lecsapolását rendelte el. A római mérnökök Siófoknál a mai vízszintszabályozó zsilip helyétől alig néhány száz méterre zsilipet építettek. Ennek romjait 1850 táján megtalálták és azok még 1900 körül is láthatóak voltak. A romokat Kuzsinszky Bálint, Cholnoky Jenő és id. Lóczy Lajos vizsgálta meg, és megállapították, hogy azok kétségtelenül az egykori zsilip maradványai.” Bendefy László és V Nagy Imre (1969): „A Galerius korabeli, iu. 292 körül épült szabályozó zsilipről igen hozzávetőleges értesüléseink vannak. Kuzsinszky Bálint a múlt század végén kereste és a régi római építmény nyomait Siófoknál vélte felismerni. Újabban Sági Károly ennek a korábbi megállapításnak helyességét kétségbe vonja azon az alapon, hogy Bél Mátyás az 1700-as évek első negyedében tudósít arról, hogy a törökök Siófoknál »a Sió folyó szöge előtt, ott, ahol az. a tóból kiömlik, sáncokkal, árkokkal és állandó karbantartással egy védőművet létesítettek«... A Galerius-féle Balaton-szabályozás kérdése ezzel a két, merőben ellentétes ásatással nem tekintendő lezártnak. Kétségtelen, hogy 70-80 évvel ezelőtt Kuzsinszky a mainál sokkal jobb állapotban láthatta azokat a bizonyos falmaradványokat, amelyekben a zsiliptáblák mozgatására szolgáló vájatokat is felismerni vélte. A maradványokat id. Lóczy Lajos és Cholnoky Jenő is megszemlélte. Mindkettőjüknek mérnöki oklevele is volt, tehát ők ketten meg tudták ítélni, hogy mit láttak... Azt tehát, hogy a Galerius-féle zsilip csakis Siófok közelében lehetett, kétségtelennek tartjuk. Ha az idők folyamán újabb, a korábbi megállapításokat cáfoló, vagy módosító leletek, még hozzá: feltétlenül bizonyító értékű anyag nem kerül elő, akkor Kuzsinszky véleménye helytállónak tekinthető. Ez. a megállapítás azonban egyáltalán nem zárja ki Sági Károly feltevésének helyességét... Galerius a III. század végén Brigetio (Ószőny) környékén hadakozott a limesen kívül összesereglett barbárok ellen... Erről a háborúskodásról szólva írja Sextus Aurelius Vidor »Históriáé Romanae... «30 c. művében a következőket: »Ibi cum obsidione distineretur, militibus eaden qua superiores via attentatis, meti ne deseroretur, Italia decessit; pauloque post vulnere pestilenti consumptus est: cum agris (recte:agrum) satis Reipub (licae) commodantem, caesis immanibus siluis, atque emisso in Danubiu lacu Pelsone apud Pannonius fecisset. Cuius gratia provintia uxoris nomine Valériám appelovit.« Azaz: Galerius Maxentius itt az ostrom miatt időt vesztett, ezért félve, hogy elkésik, katonáival ugyanazon a fent említett úton, visszatért Itáliába. Nem sokkal ezután,., »amikor már elegendő szántóföldet szerzett a birodalomnak; terjedelmes erdőket irtva ki és lebocsátva a Balaton tavát a Pannonoknál, kiknek tartományát felesége nevéről Valériának nevezte el, a járvány őt is elvitte«... Az a tény, hogy Galerius a Mária-majori földgátat átvágatta, a foki zsilipet pedig megépítette, a tó vízállását kereken két méterrel szállította alább. Ez. a két méter azt jelentette, hogy a déli partot korábban szegélyező és dél felé mélyen benyúló mocsarak... lassan kiszáradtak. Az új telepesek a leszerelt veteránok felügyelete mellett feltörték és művelhetővé tették a földeket, és évtizedeken át foglalkoztak a víztől megszabadított ingoványok kiszárításával. A rómaiak idejében a Balaton környéke és a Sió-Kapos völgye lakott volt. Siómaros közelében Trie dana,31 Városhídvég közelében pedig Curtiana romjait találták meg. A mai Mezőkomárom közelében, ahol legjobban összeszűkül a Sió völgye, létesült a Vallis carinianak elnevezett település,32 A név » hajóst «, vagy » hajózható völgyet « jelent. Úgy lát30 Bendefy forrásként Sextus Aurelius Victor: História Romana Breviárium', Cues 40. Antwerpie 1629. jelölte meg. Cholnoky J.-től korábbiakban idézett szöveg írásmódjától eltekintve (quum=cum, silvis =siluis, Cujus=Cuius) csaknem teljesen azonos a Bendefy László által idézett szöveggel. Egy szó van, ami eltérő egymástól: Cholnoky által közölt szövegben „consumtus”, míg Bendefy által közöltben „consumptus” szerepel. A két szó jelentése eltér egymástól és így a szövegrész értelme is más lesz. 31 Tricciana késői római erődített település a mai Ságvár területén, tehát nem Siómaros közelében volt. 32 Vallis cariniana nevű települést Gráf (1936) által közölt térkép a Kapos-folyó mellett ábrázolja.
