Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
VII. A Sió csatornázása, a siófoki zsilip és a hajókikötő létrehozása
310 VII. A SIÓ CSATORNÁZÁSA, A SIÓFOKI ZSILIP ÉS A HAJÓKIKÖTŐ LÉTREHOZÁSA háztartási egyenletének, ami annyiban helytálló, hogy ez volt az első hivatalos megállapítás a tó vízállás-változásainak okairól. A balatonfüredi gyűlésen a rendelettervezetet határozatba foglalva az érdekeltek elfogadták és megválasztották azokat a műszaki és jogi szakértőket, akik a minisztériumi tisztviselőkkel együtt kidolgozták a rendelet e) pontjában előírt zsilipkezelési szabályzatot, illetve utasítást. Ez a munka több mint egy évig tartott, s a zsilip-szabályzatot 1868. december 21-én hagyta jóvá gróf Mikó Imre miniszter. Az ötévi próbaidőre, 1868. december 31-én életbe léptetett szabályzat főbb rendelkezései a következők voltak:- A Balaton vízállásának jelzésére a siófoki vízmércén mért vízállás szolgál, amelyet 1862-ben állítottak fel a vasúti hídtól 400 ölre (758,4 m-re) a Balatonba nyúló keleti kőgát mellett, s melynek »0« pontja 315,15 lábbal (99,61 m-rel) az akkori tengerszint feletti magasságon volt, vagyis 13,5 lábbal (4,27 méterrel) alacsonyabban a jobboldali vasúti hídfő egyik kövébe vésett állandó szintezési jel magasságánál.- A Sió vízállásának jelzésére a vasúti hídtól lefelé 1000 ölre (-1900 m-re) elhelyezett vízmérce szolgál, amelynek »0« pontját a zsilipküszöb alatt 1 láb 2 hüvelykre (0,37 m-re), vagyis mai érték szerint 102,6 m A.f. szintre állították be.348- A zsiliptáblákat mozgató szerkezeteknek olyan állapotban kell lenni, hogy szükség esetén a táblák bármilyen helyzetében a zsilip teljesen lezárható legyen.- Gondoskodni kell arról, hogy a zsiliptáblák állásain a Déli Vasút osztálymérnöksége által megbízott zsilipfelügyelőn kívül senki se tudjon változtatni.- Három elzárható táblát kell állandóan nyitva tartani, lehetőleg azonos magasságban, és a középső nyílásokban. A zsilipen állandóan legalább 86 köbláb (2,72 m3/s) vízmennyiséget kell lebo- csátani, hogy a Sió-csatorna zsilip alatti szakaszán 2 láb (0,63 m) mély víz legyen.- A nyári párolgás ellensúlyozására minden évben május I -ig a zsilip segítségével a »0« vízszint felett 1 láb (-0,32 m) magasságú tartalékvizet kell gyűjteni.- A Sióban 2 láb (-0,64 m) fölötti vízállás akkor engedélyezhető, ha a téli hónapokban a Balaton vízállása »0« pont fölé emelkedett fél lábbal (0,16 m-rel), illetve május 1. után, ha az 1 lábnyi tartalékvíz létrejötte után a vízállás tovább emelkedik, és ez utóbbi esetben a zsilipen megengedhető legnagyobb 250 köbláb (8,16 m3/s) vízmennyiséget is lehet ereszteni addig, amíg a Sió vízállása a 4 lábat (-1,26 m-t -t) el nem éri. Ez utóbbi esetben a kezelőnek az érdekelt vármegyék szolgabíráit és a társulatok mérnökeit értesíteni kell. Szélnyomás esetén a zsiliptáblákat vissza kell állítani olyan helyzetbe, hogy a zsilipen csak a széljárás kezdete előtt átengedett víztömeg jusson át a zsilipen, majd a szél megszűnte után a táblákat vissza kell állítani eredeti helyzetükbe. Ha nagy esőzések vagy hóolvadás miatt a »0« pont feletti 1 lábnál (0,316 m-nél) magasabb vízszint-emelkedés várható és a szél 2 napnál hosszabb ideig fúj, a vízeresztést a megengedett felső határig a körülményeknek megfelelően kell beállítani.- A zsilipkezelésről kimutatás vezetendő, amelynek rovatok szerint tartalmaznia kell: a naponta mért vízállás magasságot, sorszám szerint a felhúzott zsiliptáblák magasságát cm-ben, a Sió-csatornában mért vízállást, a napi időjárást (derült, borult, esős), a szél irányát és erősségét, a 24 óra alatt lehullott csapadékot, télen a víztükör nyílt vagy befagyott állapotát, valamint külön megjegyzés rovatban a zsilip kezelésével kapcsolatos rendhagyó eseményeket vagy felsőbb intézkedéseket. A zsilip-szabályzatot a Déli Vasút osztálymémöksége a vasúti szolgálat szigorú fegyelmével hiába tartotta be, a Sió-csatorna méreténél fogva nem volt képes áradáskor a Balaton vízfeleslegét levezetni, túlzott apadáskor pedig nem lehetett a Siót az igényeknek megfelelően vízzel táplálni. Erről az időszakról írta rosszallóan Cholnoky (1918) a következőket: 348 a vízmércék a felállításuk idején az akkori hosszmértékeknek megfelelően lábakra, hüvelykekre voltak osztva, és csak a méterrendszerre való áttérés után cserélték ki azokat.
