Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
VII. A Sió csatornázása, a siófoki zsilip és a hajókikötő létrehozása
284 VII. A SIÓ CSATORNÁZÁSA, A SIÓFOKI ZSILIP ÉS A HAJÓKIKÖTŐ LÉTREHOZÁSA Gábor,320 társulati mérnök közös tervét felsőbb helyen már elfogadták, sőt az augusztusi gyűlés előtt utasítást adtak annak végrehajtására. Nevezettek tervét ugyanis nem fogadhatták el a Ligeti által megadott időben, mivel ők a szabályozással kapcsolatos tervek elkészítésére a központi választmány novemberi ülésén kaptak megbízást! A hivatkozott császári és királyi udvari kancelláriai, 1862. július 29-én kelt 11.656/1862. szám alatti rendelet sem az ő későbbi terveikkel, hanem az érdekelt társulatok közötti megállapodásokat rögzítő határozatokkal kapcsolatban mondta ki, hogy azokat azonnal végre kell hajtani, vagyis azokkal szemben nem lehet fellebbezéssel (perrel) élni. Egészen biztos, hogy ez az udvari kancelláriai rendelkezés gróf Zichy Ferenc királyi biztosnak a június 17-i füredi értekezletről szóló beszámolója nyomán született, de ez nem jelentette azt, hogy a szabályozás kérdésébe, a tervek készítésébe a közvetlenül érdekeltek, illetve képviselőik nem szólhattak bele. Ifj. gr. Zichy Ferencnek (1811-1897), a Balaton-szabályozás 1861-1865 közötti királyi biztosának névaláírása Ellenkezőleg, a négy vízszabályozó társulat és a vasúttársaság szabad kezet kapott arra, hogy a szabályozási terveket egymás érdekeinek figyelembe vételével készíttessék el, és azokat egymás közötti megállapodás szerint valósítsák meg. Ezt bizonyítja a központi választmány 1862. november 21-én, Pesten tartott üléséről készült jegyzőkönyv alábbi szövege: „Folyó 1862dik évi augustus hó 28án a következő napjain Zala megyében keletkezett Balaton Füreden tartott gyűlés jegyzőkönyve 20ik számú végzése nyomán folyó évi november hó 21ik napján Pest városában Nagyméltóságú vásonkői Gróf Zichy Ferenc Úr... a Balaton és Sió szabályozására kinevezett Királyi Biztosa elnöklete alatt ugyan e vizek szabályozásának kivitelére társulatonként kiküldött középponti választmány összejővén; különösen pedig a Sióberki társulat részéről: Főméltóságú ifjabb Herczeg Eszterházy Pál Úr, mint tiszteleti tag, Gróf Széchényi Dienes elnök, Tallián Lajos, Kolosváry József, Miltényi Miklós Főméltóságú Herczeg Eszterházy Pál úr főügyésze, Farkas Imre tiszttartó, Botka Gábor mérnök urak mint társulati képviselők; - a Nádorcsatorna társulat részéről: Méltóságos Gróf Zichy Nándor elnök, Gróf Waldstein János, Gróf Zichy Jenő, Szluha Imre udvari tanácsos, Szluha Antal, Micskei Imre mérnök urak; - a Somogyi Balaton leszállítási társulat nevében: Méltóságos Jankovich László elnök, Gróf Zichy János, Paizs Boldizsár igazgató, Darnay István főkormányzó, Bárány Pál földbirtokos urak; - a Kapos-csatorna társulat nevében: Főméltóságú ifjabb Herczeg Eszterházy Pál Úr mint tiszteleti tag, Báró Döry Gyula, Miltényi Miklós Főméltóságú Herczeg Eszterházy Pál Úr főügyésze, Ágoston Károly mérnök urak; - a Déli államvasút társaság nevében: Michel József főigazgató, Klein József főfelügyelő, Hollón Ernő Képviselő urak megjelenvén 1. Elnök Királyi Biztos Úr szívesen üdvözölte az összegyűlt tagokat, és örömmel felemlíteni méltóztatott, miképen Főméltóságú Herczeg Batthyány Fülöp Úr hozzája intézett levelében a sárvízi társulat követelésének kielégítésére szánt 15 000 o.é. forintból álló pénzösszegnek felét, az az 7500 o.é. forintnak lefizetését nagylelkűen magára vállalta... 2. Hasonlókép előadván Királyi Biztos Úr O Nagy méltósága, miszerint a kedvező időt használva, a Juth-siófoki vonalon már is nevezetes csatorna ásatások tétettek... 320 És nem László, mint azt Ligeti (1974) írta!
