Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
VI. Újabb kezdeményezések a Sió szabályozására és a Balaton lecsapolására a 19. század első felében
EGY MALOM- ÉS SZÁRÍTÓCSATORNÁS SIÓ-SZABÁLYOZÁSI TERV 1857-BŐL 271 nik, hogy ez az egy csatorna a társulatnak kétszer annyiba kerülne, mint az előbb javasolt két csatorna. Ezután a csatornák által elfoglalt területekre vonatkozó számításait mutatta be, miszerint a völgyközépen vezetett csatorna összesen 35 öl 4 láb (67,62 m) széles sávban összesen 469 és fél holdat, míg a két csatorna együtt 471 holdat foglalna el, tehát mint írta a kettő között „csekély különbség” van. Ezek után felvázolta az egész (Ozorától-Balatonig húzódó) Sió-völgy szabályozási költségét két változatban. Az a) változat szerint, ha a Balaton vízszintjét 1 öllel szállítják le, két csatornát ásnak és az ozorai malom megmarad, akkor azon a Sió szakaszon, mely a Somogyi Balaton leszállító Társulat hatáskörébe tartozik, csak egy csatornát kellene ásni 2500 öl hosszúságban, ami a vízeresztő zsilippel és a Balatonban ásandó csatornával együtt 510 105 frt 45 krajcárba került volna. Ez esetben ez a költség Márton J. szerint a Balaton mellékén kiszárítandó területeket is számításba véve - a Zala berkieket kivéve - egy- egy holdra mindössze 7 frt 57 krajcár esett volna. A b) változat szerint, ha a Sió völgyben csak egy csatornát ásnak és az ozorai malmot megszüntetik, a Balaton vízszintjét egy öllel csökkentik, akkor a két társulatra háruló költség összesen 880 406 frt 15 krajcár lett volna, egy-egy hold kiszárítása pedig 11 frt 57 krajcárba került volna. Kiszámította a Balaton 2 öllel történő leszállításának költségeit is, mely esetben az egy szabályozó csatorna középszélességét 8 öl 4 láb 6 hüvelyknek (16,59 m-nek), átlagmélységét 2 öl 4 láb 6 hüvelyknek (5,21 m-nek) véve, 18 300 öl hosszan 440 342 köböl földet kellett volna kiásni. Ez esetben egy-egy köböl ásását a mellékes kiadásokkal 2 forint 30 krajcárral számította, ezért az ásatási költség 1 100 855 forintot tett volna ki, amihez még az ozorai malom 200000 fr-os váltsága és a Sió-torkolat „célszerű” elkészítéséhez szükséges 200000 frt járult, így tehát a szabályozás összes költsége I 500 885 frt-ra emelkedett, de a számítási „kulcsul” vett 92 905 kiszárításra kerülő holdat figyelembe véve egy-egy holdra 16 frt 9 krajcár kiadás jutott csak. Márton kiegészített szabályozási tervét a Sióberki Társulat választmánya nem fogadta el. Az elutasítás oka elsősorban a társulat igényének megfelelő, a völgyközépen vezetendő egycsatornás megoldásnak az egy holdra jutó igen magas költsége volt. De az elutasításban szerepe volt annak is, hogy a másik két tervváltozat realizálásához egyesülni kellett volna a Somogyi Balaton leszállító Társulattal, amivel a társulati tagok nem értettek egyet. Jóllehet a tervet nem tartották megvalósíthatónak, annak egyes megállapításait és Márton mérési eredményeit a későbbiekben figyelembe vették. Márton az ozorai malomgát és a Balaton között a vízfolyás hosszát 18400 ölnek (34,9 km-nek) határozta meg; hét évvel később ugyanezen pontok között a Déli Vasút és a társulat mérnökei a Sió-csatornát 19 269 öl (36,5 km) hosszúra tervezték. (Megjegyezzük, hogy napjainkban ez a Sió-csatorna szakasz 35,3 km-t tesz ki). A Sió esését ezen a távon 16 láb, 11 hüvelyk és 4 vonalnak (5,35 m-nek), mai mértékben kilométerenként 15 cm-nek állapította meg. Ez is igen közel van az 1862-ben tervezett 13,9 cm-es kilométerenkénti Sió-csa- tomai eséshez, illetve teljesen megegyezik annak 1985. évi valóságos esésével. Az ásandó csatornák szélességét és mélységét viszont rosszul méretezte; az egy csatornás szabályozásnál előbb 6 öl (11,30 m), majd a kiegészítéskor 7 öl 3 láb (14,20 m) középszélességet, illetve 1 öl (1,9 m), majd 2 öl 1 láb (4,10 m) átlagos mélységet tervezett. A malom- és szárítócsatorna esetében is szűkén szabta meg a szélességet. Igaz, hogy az 1862-ben ásott csatorna felül 8 öl 0 láb 9 hüvelyk (15,4 m), fenéken pedig 4 öl (~7,6 m) széles volt és mélysége sem haladta meg a 1 ölet (-1,9 m-t_), vagyis alig volt szélesebb, mint amilyent Márton tervezett. Valószínű, hogy azonos elvek alapján méreteztek.
