Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
VI. Újabb kezdeményezések a Sió szabályozására és a Balaton lecsapolására a 19. század első felében
252 VI. ÚIABB KEZDEMÉNYEZÉSEK A SIÓ SZABÁLYOZÁSÁRA ÉS A BALATON LECSAPOLÁSÁRA... Gróf Zichy Ferencet nem kedvetlenítették el az ádándi gyűlésen elhangzott ellenvélemények, s szívós, diplomatikus tárgyalásokat folytatva elérte, hogy két év múlva újból megtárgyalják a királyi biztosság által javasolt szabályozási-lecsapolási terveket - ezúttal nem Ádándon, hanem Balatonfüreden - néhány személy kivételével ugyanazok, akik az 1834. évi összejövetel résztvevői voltak. Ekkor Zichy ismét határozottan kiállt az 1827. évi XXXIII. te. által megfogalmazott Balaton-szabályozási elhatározás mellett, és elérte, hogy az érdekeltek többsége ezt a célkitűzést támogassa. Mivel ezen a gyűlésen a tervekkel kapcsolatban az előzőekhez képest új észrevételek nem hangzottak el, csak az egyetértő vélemények száma nőtt az ellenzőkkel szemben, ezért a gyűlésen történtekkel nem foglalkozunk részletesen. Az 1836. július 12-i balatonfüredi összejövetelen a BESZÉDES-féle terv mellett többségi állásfoglalás jött létre, amit a helytartótanácsi szervek ismételten jóváhagytak; de mivel az továbbra is ellentétes volt hg. Esterházy Pál ozorai és a veszprémi káptalan kiliti uradalmainak érdekeivel - több mint egy évtizedig nem történt az ügyben érdemi előrehaladás. Az 1836-1847. években a szabályozással kapcsolatban lezajlott eseményeket a leghitelesebben a „Balaton melléki somogyi társulat alapszabályai” című nyomtatvány tartalmazza röviden, ezért annak fotókópiáját a 249. oldalon és teljes eredeti szövegét néhány megjegyzéssel kiegészítve az alábbiakban közöljük: „Balaton melléki posványos tájaknak kiszárittása tekintetébül a Balaton víz színének lejjebb szállittása ré- giebb időkben már királyi biztosság utján gyakori tanácskozások284 285 tárgya volt, ez azonban némi eredményt csak abban mutatott, hogy ama régibb időkben Kriegernek, újabb időkben pedig Beszédes József biztossági Igazgató-mérnök úrnak felügy elése alatt a Balatonnak és víz szerkezeti tájának felmérése megtörténvén, a lebocsájtás az 1834ik Adándi királyi biztossági ülésben a Sión lévő három malmoknak megszüntetésével két ölekre javaltatott, s ámbár ezen javallat az 1836. Julius 12-én Balaton Füreden tartott királyi biztossági ülésben kihirdettetett, legfelsőbb intézmény által is jóvá hagyatott, az mindazonáltal végre nem hajtatott mind eddig, egyedül azon üdvös eredményt szülte, hogy nemes Somogy és Zala vármegyéknek ez érdembeni szorgalmazására 1840diki ország gyűlésen a lOdik törvény czikben, a vizekrül és csatornákrul egy kimerítőbb törvény keletkezett, mint ezt azon évi ország gyűlési jegyző könyvnek Április 24diki írásai tanúsítják.2*5 A Somogy megyei Balaton melléki érdekelt uraságok a történteken okulva meggyőződtek arrul, hogy a Balatonnak lejjebb szállítása s hátrább fekvő posványoknak és bozótjaiknak haszonnal leendő kiszárittása a királyi biztosság által megkezdett utón, s módon; már csak azért sem lehet kivihető, mert a tanácskozásban inkább a törvényhatóságok és pedig Somogy és Zala megyék ellenében ns. Tolna, Fehér és Veszprém megyéknek hatósági képviselőik bírtak inkább eldöntő szavazattal, mint a birtokosok, kiknek költségével kell vala azon az ő nyerendő hasznokhoz nem szabott szerfeletti költséges leszállítási tervet foganasittani. Az 1840. lOik törvény szabta módon tehát 1842diki Május 2án tartott nagy gyűléséhez ns. Somogy megyének több Balaton melléki ezen megyei birtokosok folyamodtak azért, hogy a kiliti malom esetének megszüntetésével a Balatonnak lejjebb szállítását venné eszközlésbe - a törvény rendelte eljárás megtörtént, miután a Kiliti malom urasága az ajánlott kármentesítést el nem fogadta. I842dik November 2án tartatott nagy gyűlésében ns. Somogy vármegyének 3854dik szám alatt meghozatott a végzés; hogy azon tudni illik Kiliti malom kármentesittésével s annak esetével a Balaton leszállíttassék, s e végett Kiliti malom földes urasága perbe is fogatott. 284 Kimondottan a Sió-Balaton-szabályozás ügyében az érintett megyék képviselőinek részvételével 1776-ban, 1803-ban, 1804-ben, 1832- ben, 1834-ben, 1836-ban és 1842-ben tartottak tanácskozást a királyi biztosok. De szó volt a Balaton lecsapolásáról a Sárvíz és a Kapos szabályozása ügyében összeült gyűlésen is. 285 Érdekes, hogy e tömör történeti összefoglalásban nem tettek említést az 1827. évi XXXIII. tc.-ről, amely először rendelkezett konkrétan a Balaton lecsapolásáról és a Sió szabályozásáról. Az 1840. évi X. tc.-t nyilván azért emelték ki, mert az mindenféle vizi munkálatot az illetékes törvényhatóságok engedélyezési hatáskörébe adott, s így az érintetteknek lehetőséget biztosított, hogy vármegyei vezetésben befolyásukat jobban érvényesíthessék. Az is érdekes, hogy 70 évvel Krieger lecsapolási tervének elkészülte után még utaltak rá, tehát számontartották, hogy a Balatont és a Siót elsőként ő mérte fel.
