Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)

VI. Újabb kezdeményezések a Sió szabályozására és a Balaton lecsapolására a 19. század első felében

252 VI. ÚIABB KEZDEMÉNYEZÉSEK A SIÓ SZABÁLYOZÁSÁRA ÉS A BALATON LECSAPOLÁSÁRA... Gróf Zichy Ferencet nem kedvetlenítették el az ádándi gyűlésen elhangzott ellenvélemények, s szívós, diplomatikus tárgyalásokat folytatva elérte, hogy két év múlva újból megtárgyalják a királyi biztosság által javasolt szabályozási-lecsapolási terveket - ezúttal nem Ádándon, hanem Balatonfüreden - néhány személy kivételével ugyanazok, akik az 1834. évi összejövetel résztvevői voltak. Ekkor Zichy ismét ha­tározottan kiállt az 1827. évi XXXIII. te. által megfogalmazott Balaton-szabályozási elhatározás mellett, és elérte, hogy az érdekeltek többsége ezt a célkitűzést támogassa. Mivel ezen a gyűlésen a tervekkel kapcsolatban az előzőekhez képest új észrevételek nem hangzottak el, csak az egyetértő vélemények szá­ma nőtt az ellenzőkkel szemben, ezért a gyűlésen történtekkel nem foglalkozunk részletesen. Az 1836. július 12-i balatonfüredi összejövetelen a BESZÉDES-féle terv mellett többségi állásfogla­lás jött létre, amit a helytartótanácsi szervek ismételten jóváhagytak; de mivel az továbbra is ellentétes volt hg. Esterházy Pál ozorai és a veszprémi káptalan kiliti uradalmainak érdekeivel - több mint egy évtizedig nem történt az ügyben érdemi előrehaladás. Az 1836-1847. években a szabályozással kap­csolatban lezajlott eseményeket a leghitelesebben a „Balaton melléki somogyi társulat alapszabályai” című nyomtatvány tartalmazza röviden, ezért annak fotókópiáját a 249. oldalon és teljes eredeti szöve­gét néhány megjegyzéssel kiegészítve az alábbiakban közöljük: „Balaton melléki posványos tájaknak kiszárittása tekintetébül a Balaton víz színének lejjebb szállittása ré- giebb időkben már királyi biztosság utján gyakori tanácskozások284 285 tárgya volt, ez azonban némi eredményt csak abban mutatott, hogy ama régibb időkben Kriegernek, újabb időkben pedig Beszédes József biztossági Igazgató-mérnök úrnak felügy elése alatt a Balatonnak és víz szerkezeti tájának felmérése megtörténvén, a lebocsájtás az 1834ik Adándi királyi biztossági ülésben a Sión lévő három malmoknak megszüntetésével két ölekre javaltatott, s ámbár ezen javallat az 1836. Julius 12-én Balaton Füreden tartott királyi biztossági ülés­ben kihirdettetett, legfelsőbb intézmény által is jóvá hagyatott, az mindazonáltal végre nem hajtatott mind ed­dig, egyedül azon üdvös eredményt szülte, hogy nemes Somogy és Zala vármegyéknek ez érdembeni szorgal­mazására 1840diki ország gyűlésen a lOdik törvény czikben, a vizekrül és csatornákrul egy kimerítőbb tör­vény keletkezett, mint ezt azon évi ország gyűlési jegyző könyvnek Április 24diki írásai tanúsítják.2*5 A Somogy megyei Balaton melléki érdekelt uraságok a történteken okulva meggyőződtek arrul, hogy a Ba­latonnak lejjebb szállítása s hátrább fekvő posványoknak és bozótjaiknak haszonnal leendő kiszárittása a ki­rályi biztosság által megkezdett utón, s módon; már csak azért sem lehet kivihető, mert a tanácskozásban in­kább a törvényhatóságok és pedig Somogy és Zala megyék ellenében ns. Tolna, Fehér és Veszprém megyéknek hatósági képviselőik bírtak inkább eldöntő szavazattal, mint a birtokosok, kiknek költségével kell vala azon az ő nyerendő hasznokhoz nem szabott szerfeletti költséges leszállítási tervet foganasittani. Az 1840. lOik törvény szabta módon tehát 1842diki Május 2án tartott nagy gyűléséhez ns. Somogy me­gyének több Balaton melléki ezen megyei birtokosok folyamodtak azért, hogy a kiliti malom esetének meg­szüntetésével a Balatonnak lejjebb szállítását venné eszközlésbe - a törvény rendelte eljárás megtörtént, miu­tán a Kiliti malom urasága az ajánlott kármentesítést el nem fogadta. I842dik November 2án tartatott nagy gyűlésében ns. Somogy vármegyének 3854dik szám alatt meghoza­tott a végzés; hogy azon tudni illik Kiliti malom kármentesittésével s annak esetével a Balaton leszállíttassék, s e végett Kiliti malom földes urasága perbe is fogatott. 284 Kimondottan a Sió-Balaton-szabályozás ügyében az érintett megyék képviselőinek részvételével 1776-ban, 1803-ban, 1804-ben, 1832- ben, 1834-ben, 1836-ban és 1842-ben tartottak tanácskozást a királyi biztosok. De szó volt a Balaton lecsapolásáról a Sárvíz és a Kapos szabályozása ügyében összeült gyűlésen is. 285 Érdekes, hogy e tömör történeti összefoglalásban nem tettek említést az 1827. évi XXXIII. tc.-ről, amely először rendelkezett konkrétan a Balaton lecsapolásáról és a Sió szabályozásáról. Az 1840. évi X. tc.-t nyilván azért emelték ki, mert az mindenféle vizi munkálatot az illetékes törvényhatóságok engedélyezési hatáskörébe adott, s így az érintetteknek lehetőséget biztosított, hogy vármegyei vezetésben be­folyásukat jobban érvényesíthessék. Az is érdekes, hogy 70 évvel Krieger lecsapolási tervének elkészülte után még utaltak rá, tehát számontartották, hogy a Balatont és a Siót elsőként ő mérte fel.

Next

/
Thumbnails
Contents