Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
VI. Újabb kezdeményezések a Sió szabályozására és a Balaton lecsapolására a 19. század első felében
AZ 1827. ÉVI XXXIII. TC. BALATON-LECSAPOLÁSI ÉS SIÓ-SZABÁLYOZÁSI RENDELKEZÉSEI... 251 Kolossváry (1916) „A Balaton rendezéséről" c. dolgozatában hasonlóképpen fogalmazott: „A Siófok és Simontornya községek között érdekelt Siómenti birtokosok 1834-ben »Sióberki társulattá« alakulván első sorban a mezőkomáromi és kiliti malmok eltávolítását foganatosították.” Cholnoky.(1918) ugyancsak úgy vélte, hogy a társulat 1834-ben alakult, sőt vitatta a valós időpontot, azt írván, hogy „A Sióvölgyi érdekeltség 1834-ben Sióberki társulattá alakult s végre akarta hajtani azt a tervet, hogy a Sióról minden malmot eltávolítsanak. Zawadowski szerint 1847-ben. Ez tévedés. Az érdekeltség mint Sióberki társulat 1834-ben alakult, s 1847-ben csakugyan alapszabályokat készített." (225. p.) Az idézettek azt bizonyítják, hogy Cholnoky nem ismerte az ádándi gyűlésen történteket, és az előbbi szerzőkre alapozva tett a társulattal kapcsolatban hibás megállapítást, és szállt vitába Zawadowskival. Az ádándi összejövetelen résztvevők hazatérésük után Zichy kérésének megfelelően nyilván beszámoltak földesuraiknak a gyűlésen elhangzott javaslatokról, megvitatták azokat és minden bizonnyal a Sió menti főnemesi uradalmak és közbirtokosságok intézői és ügyvédjei is véleményt cseréltek egymással, de olyan levéltári anyagokra nem leltünk, ami a társulat 1834. évi megalakítását bizonyítaná. Ilyen iratokat mások sem találhattak, mert a 20. század második felében a Sióberki Társulat megalakításáról már a valósághoz közelebb álló adatok kerültek közlésre, miszerint az 1847-ben alakult meg. Bertók József (1935) „A Balaton vízszínének, szabályozásának és a siófoki zsilipnek ismertetése” c. dolgozatában az 1834. évi ádándi gyűlés utáni eseményeket ismertetve, többek között arról írt, hogy „...a Balaton lecsapolási kir. biztosság 1842-ben... elvben kimondta a Balaton lecsapolásának és a Sió szabályozásával kapcsolatban a Dunától a Balatonon át a Zala alsó folyásáig terjedő hajózó csatorna megvalósítását. A le- csapolás természetesen az érdekelt birtokosok költségére volt tervezve. A balatonmenti birtokosok megalakították tehát a Somogy-Balatoni Lecsapoló Társulatot, mely egyelőre célul tűzte ki... a kiliti 3 kerekű malomnak megszüntetését... veszprémi káptalan kiliti malmát a Társulat 1847. május 30-án 30 000 forintért megváltotta és 1848-ban leromboltatta... A Balatoni Társulatéhoz hasonló érdekeltséget alakítottak a felsősiómenti birtokosok is a mezőkomáromi Sió-malom megszüntetésére alakult társulat címmel, mely később Sióberki Társulattá alakult át... " Bertók az idézettek szerint nem tüntette fel pontosan év szerint a Sióberki Társulat alakulási időpontját, de azt a Balatoni Társulat után megalakultként tárgyalta. Károlyi Zoltán (1967) „A Sió-csatorna múltja és kialakulása" c. dolgozatában írt e társulatok megalakulásának időpontjáról: „...1847-ben alakult a Somogy-Balatoni Lecsapoló Társulat, mely később 1886-tól Balaton Anyavíz szabályozó társulat néven működött... Ugyancsak 1847-ben alakult a Siómenti mocsarak termővé tételére a Sióberki Társulat... ” Ligeti (1974) szerint: ,,Jóllehet a sárvízi kezdeményezéshez, a Sió-menti érdekeltségek korán csatlakoztak - Beszédes és munkatársai 1825-ben már tízéves tevékenységről számolhattak be a területről - a társulat megszervezése lassan haladt, s az eredménytelen 1834. évi kísérlet után csak 1847-ben realizálódott. Az egyetlen eredmény pedig sokáig csak a mezőkomáromi (hídvégi) malom megváltása és 1853. évi elbontása volt. A többi Sió-malom eltávolítása az érdekeltek ellenállásán megbukott. Eredményesebb volt a tóparti birtokosokból alakult Balaton Anyavízszabályozó Társulat (1842) működése, mely megvette, és az előbbi érdekeltséget meg- eléfzve már 1847-ben lebontatta a Balaton-vízszint leszállításának legnagyobb akadályát jelentő kiliti malmot és gátját". (46. p.) Ez az ismertetés felel meg leginkább a valóságban történteknek. (A Balaton Anyavízszabályozó Társulat elnevezés későbbi eredetű, mint a zárójelben feltüntetett évszám.) Dóka Klára (1987) ,A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében... ” c. levéltári feltárások alapján készített művében (134. p.) összefoglalóan a következőket közölte a Sió 1863. előtti évtizedeiben lörtént szabályozási törekvéseivel kapcsolatban: „ 1842-ben megalakult a Somogy-megyei Balaton- szabályozó, majd 1847-ben a Sióberki Társulat. Mindkettő célja a Balaton vízszintjének szabályozása volt, amit a Sió felső (Siófok-Ozora közötti) szakaszának kimélyítésével kívántak megoldani. Ádáz küzdelmet folytattak a malomtulajdonosokkal, félként Mezőkomárom, Kiliti, Ozora térségben. A kiliti malmot 1847-ben, a mezőkomáromit 1853-ban, az ozorait pedig csak 1863-ban sikerült lebontani."
