Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
VI. Újabb kezdeményezések a Sió szabályozására és a Balaton lecsapolására a 19. század első felében
AZ 1827. ÉVI XXXIII. TC. BALATON-LECSAPOLÁSI ÉS SIÓ-SZABÁLYOZÁSI RENDELKEZÉSEI... 243 ló 2015 hold és 800-1 öl figyelembe vételét, és a részterületek összesítésénél a kerekítésekből származó különbségeket. A jegyzőkönyvben „Ä’ mellékletként megnevezett táblázatot, amit az ádándi összejövetel résztvevői megismerhettek, Halász Ignác Veszprém vármegyei első földmérő készítette és hitelesítette - minden bizonynyal több példányban -, melyek közül egy a Fejér Megyei Levéltárban XV1II.1/1857. jelzetszámon található. A jegyzék megyénként, helységek és birtokosok szerinti megoszlásban tartalmazza azoknak a területeknek a nagyságát 120011 öles holdakban, amelyeket a főnemesi birtokosok, a közbirtokosok és egyes nemesi birtokosok nyernének a tervezett 2 ölnyi lecsapolás után. Ebben a táblázatban a Zala hídvégi hídon felüli Zala berkével együtt összesen 104991 hold 30 f öl megnyerendő földterület szerepel, vagyis annyi, amennyit Beszédes a jegyzőkönyv szerint megnevezett. Ennek a jegyzéknek az adatai a korabeli vízrajzi viszonyok szempontjából és egyéb történeti vonatkozások szempontjából is forrásértékűék. Az 1834. április 29-i ádándi összejövetel előtt két nappal készült táblázat első oldalának képét a 244. oldalon, tartalmát pedig a 4. táblázatban foglaltuk össze és mutatjuk be. A lecsapolásra, illetve kiszárításra tervbe vett területek nagysága vízrajzilag a következőképpen oszlott meg: 1. A Sió bozótjaiban 5962 hold (1200 négyszögöl holdanként), vagyis 2573 hektár. 2. Orda, Csehi, Boglár és Lelle berkeiben 6026 és fél hold (2601 ha). 3. Az egykori Nagyberekben 31 304 hold (13510 ha). 4. A Kis-Balaton berkeiben 16 222 hold (7001 ha). 5. Hídvégi hídtól Kehídáig a Zalaberkében 12 085 hold (5 216 ha). 6. Badacsonytomaj, Tördemic, Szigliget, Ederics berkeiben 4328 és fél hold (1868 ha). A berkek (bozótok) területe összesen 75 928 holdat (32769 ha-tett ki 1834-ben, a jegyzékben feltüntetett adatok szerint. A két öllel való vízszintcsökkentés következtében a Balaton medrében és közvetlen környékén 29063 holdnyi terület vált volna szárazzá (12543 hektár), s ez a fenti berekterületekkel együtt 104 991 hold (45 313 ha) földterület nyereséget jelentett volna. A jegyzék adatai pontos tájékoztatással szolgálnak arról, hogy hogyan oszlott meg a vízborított mocsaras-berkes terület nemcsak megyénként, hanem birtokosok szerint is. E területeknek csaknem kétharmada, kereken 66 000 hold (~28 500 ha) főnemesi és egyházi tulajdonban, valamivel több mint egyharmada közbirtokosok kezén volt. Az utóbbiak 29 település határában mintegy 36 000 holdat (-15 500 ha-t) birtokoltak; a maradék a tanulmányi alapítvány és néhány közbirtokossághoz nem tartozó nemesi család között oszlott meg. A főnemesi birtokok közül a keszthelyi Festetics hercegi uradalomnak 21 123 holdja (9116 ha) volt lecsapolásra tervbe véve Zala és Somogy megyékben; ezt követte nagyságát tekintve gróf Széchényi Lajos Veszprém, Somogy és Zala megyei birtokain lévő, összesen 14354 holdnyi (6195 ha) „bozóf’-területe, majd tőlük elmaradva az Esterházy hercegi uradalom következett 5312 holddal (2292 hektárral) Tolna és Somogy megyékben. A Hunyady grófok birtokán Somogybán összesen 3125 hold (1349 ha), gróf Széchényi Pál Zala menti birtokain 2072 hold (894 ha), végül Batthyány Fülöp herceg Sió mellett fekvő birtokain 1691 hold (730 ha) volt a lecsapolandó terület. Az egyházi uradalmak közül legnagyobb kiszárítandó birtoka a zalavári apátságnak volt, a Zala Hídvég feletti szakaszán; összesen 5568 hold (2403 ha), majd a veszprémi káptalan következett 4795 hold (2069 ha), a tihanyi apátság 4486 hold (1936 ha) és végül a veszprémi püspökség 753 hold (325 ha) területtel. A piaristák Akaiinál, a Ság pusztánál lévő birtokait 753 holddal (325 hektárral) gyarapította volna a lecsapolás. Ezeknek az adatoknak az ismeretében jobban érthetővé válnak a jegyzőkönyvben rögzített kérdések, vélemények, álláspontok. (A jegyzék adatai alapján, de más összeállításban mutatta be BertÓk J. a lecsapolási terv szerint a vízborítás alól felszabadítható területek nagyságát.273) 273 Bertók (1935) a „Balaton vízszínének, szabályozásának és a siófoki Sió-zsilipnek ismertetése" c. dolgozatában a következőket írta a le- csapolási tervről: „ 1832. évi május /4-én a királyi biztos... Beszédes József mérnököt... egy olyan lecsapolási terv elkészítésével bízta meg, mely lehetőleg megjelelne a különböző érdekeknek és a Balaton vízét a Sió megfelelő szabályozásával vezeti le... 1834. április 24-én Adándon egybegyűlt érdekeltség eléítt Beszédes József ismertette a Balaton vízszínének 2 öles (3,8 m-es) leszállítása után felszabaduló árterületek nagyságát. Terve szerint: a Veszprém megyéhez tartozó Balatonból 3 121 km. hold 310 öl2 a Zala 22 525 307 „ a Somogy 39 561 697 „ a Zala alsó folyása menti mocsarakból 9 064 283 „ A Sió menti mocsarakból ±411 ______„ 3 94 „ Összesen 78 743 km. hold 391 öl2 terület szabadult volna fel.
