Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)

VI. Újabb kezdeményezések a Sió szabályozására és a Balaton lecsapolására a 19. század első felében

238 VI. ÚJABB KEZDEMÉNYEZÉSEK A SIÓ SZABÁLYOZÁSÁRA ÉS A BALATON LECSAPOLÁSÁRA...

lentősen eltér egymástól, ami részben a folyó ágyának időközben történt megigazításának, részben Tenczer kevésbé alapos felmérésének tulajdonítható, aminek időpontját 1856 tavasza helyett Bendefy tévesen 1856 novemberére datálta. Megjegyezzük, hogy Tenczer Károly 1854—1855-ben az Országos Építési Igazgatóság megbízásából a Sárvíznek Szekszárdnál a Dunába való árvezetésének munkálatait felügyelte, és így került kapcsolatba az Ozora alatti, már szabályozott Sió-csatorna kibővítésének ügyével, s ez tette szükségessé számára 1856 tavaszán a Jut és Mezőkomárom közötti folyószakasz felmérését. (Novemberben azért sem végezhette a méréseket, mert Dóka (1987) szerint 1856 őszén Bécsbe hívták építészeti felügyelőnek.) Teljesen alaptalan BENDEFYnek az az állítása, hogy a Sió szabályozására 1856-1858-ban került sor. Ezekben az években a Sió Ozora feletti szakaszán nem végeztek szabályozási munkálatokat. Megalapozatlan az az állítása is, hogy „A Tenczer-féle lejtmérés látsíkja mai »országos« rendszerükben kifejezve: 109,63 mA.f. magasságban volt’’, mivel Tenczer térképén nincsenek erre vonatkozó konkrét adatok, az első tengerszint feletti magasságméréseket pedig a Déli Vasút mérnökei — mint említettük - két évvel később, 1858-ban végezték Foknál. Ezt viszont Bendefy sohasem vette figyelembe. így a megjelöletlen forrásból származó 109,63 mA.f. „lejtmérési látsíkból” kikövetkeztetett olyan adatai, mint pl. „juti földgátak koronaszintje 1810-ben részleges lerombolásuk engedélyezése előtt 112,0 m” volt, egyszerűen spekulatívaknak minősíthetők. Sajnálatosnak tartjuk, hogy a juti gátakra és a török kori magas balatoni vízállásra vonatkozó, a valósággal ellentétes adatait a szakirodalomban kritika nélkül elfogadták, és a mai napig is sok esetben hivatkoznak rájuk.

A Sió hossz-szelvény kétségbevonhatatlanul azt bizonyítja, hogy Bendefy (1972, 1973) állításai az állítólagos törökkori (és későbbi) juti gátakról teljesen megalapozatlanok voltak. A Sió ágyában lévő mederfenék kiemelkedések és mélyedések a tótól Ozoráig terjedő szakasz több mint 150 kanyarulatával együtt a folyó természetes képződményei voltak, amelyek a vízjárástól és a malomfejek magasságától) függően időről-időre változtak. (A kiemelkedéseknek bizonyára voltak geomorfológiai alapjai, amelyek elősegítették a hordalék zátonyszerű lerakódását, majd ezek a Krieger által említett, földekről felszaggatott gyepek, úszó szigetek megakasztását és az ún. „bőrgátak” képződését, amelyekről még a 19. században is sok szó esett.)

A Sió rendezési tervét — a Sió-völgy térképén és a Sió hossz-szelvényén - ábrázoló térképlapon kívül a jegyzőkönyv szerint bemutatták a Balatont és bozótjait a Zala posványáival együtt ábrázoló, három darabból álló térképet, amik Beszédes előadása szerint „az illető Nem(es)ek birtokában lévő Rajzolatokról levétetett Rajzolatok.” Ez a három térképlap eddig még nem került elő, de egészen biztos, hogy a gróf Hunyadyak birtokában volt KRiEGER-térképről készített és kiegészített másolatokat mutatta be Beszédes, amelyeken feltüntették a vízszint egy és két öllel való csökkentése után a tómederben szárazra kerülő területeket. (Azért csak a KRiEGER-térképről készített másolatok lehettek, mert az első katonai felvétel térképszelvényei ekkor még titkosak voltak, a második katonai felvétel szelvényei pedig még nem készültek el. Mások pedig Kriegerh követően nem készítettek felmérést a Balatonról. A három darabban való elkészítésnek pedig az a magyarázata, hogy a megkívánt 1:14400-as méretarányban a Balaton rajza egy térképlapon nem fért volna el.)

A térképeken bemutatott szabályozási és lecsapolási tervek következtében a jegyzőkönyvben foglaltak szerint „ Tolna vármegyében a’Sió bozótban 844 (magyar) hoki ! 152® öl, Veszprém vármegyében a Sió mocsaraiban és a Balatonban 7107 hold 1078n öl, Zala Vármegyében a’ Balatonban és mellékes Bozotyaiban a’Balaton Hídvégi Hídig 30 033 hold 7071=1 öl, a Zala berkében 12 085 és 2/4, Somogy Vármegyében a’ Balatonban és körülötte lévő Bozotyaiban 52 749 hold és 697° öl föld menthetnek meg a víz alul ...ha annak sikerefoganaty a leend, mint összve 104 990 holdakat 1199® öleket teremtene ... mint a Földmérő Urak által elkészített és; A % ide mellékelt Táblás Jegyzékekből kinyílvánodik.” Ha ezeket az adatokat összeadjuk, akkor összesen 102 818 hold 3634a ölet kapunk (azaz 102 821 hold 34^ölet), ami 2169 hold és 1159^ öllel kevesebb a jegyzőkönyvben feltüntetetteknél. Ezt az eltérést az okozhatta, hogy Beszédes elmulasztotta Somogy megyénél a Sió bozótból szárazzá vá-