Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
VI. Újabb kezdeményezések a Sió szabályozására és a Balaton lecsapolására a 19. század első felében
214 VI. ÚJABB KEZDEMÉNYEZÉSEK A SIÓ SZABÁLYOZÁSÁRA ÉS A BALATON LECSAPOLÁSÁRA... A 107 x 70 cm nagyságú kéziratos térképlap rossz állapotú, de a tussal kihúzott rajzok és feliratok még jól láthatók rajta. Keretezése nincs; mértékskálája szerint 500 bécsi öl = 130 mm, azaz 1:7290 méretarányú. Címfeliratának szövege: "Planum Regulationis juxta quod Pars Septentrionalis Paludum Simontornyensium ope regulád Alvei AB, medio rippae partim naturális partim artificalis CD, et parvi Canalis aquam subterraneam derivantis áá, sub omni tempestate exsiccatur, et Oppidum ab inundationibus securum redittur Fecit Jos. Beszédes Geom. Dnalis Excelmi Dni Comitis Caroli Eszterházy de Galantha”. (Szabadon fordítva: Azon szabályozási terv, amelynek alapján a simontornyai mocsarak északi részét az AB szabályozott meder segítségével a — részben természetes, részben mesterséges - CD partok és a talajvizeket levezető kis csatorna áá által bármely időjárási viszonyok mellett kiszárítjuk, és a várost az elöntéstől bizton megóvjuk. Készítette Beszédes József a méltóságos galántai Eszterházy Károly gróf úr uradalmi geometrája.) A térkép a Siót és mocsarait a simontornyai Szitás-malom és Mozsé malom közötti gáttól egészen a Sárvízzel való összefolyásig ábrázolja. (A térkép középső, jobboldali részéből egy darab hiányzik, ezért a betűjelek közül a B és C betűk hiányoznak). A szintezési pontokat Beszédes római számokkal jelölte. így pl. a XVI. a "Dinnye-sarok", a XVII. a "Kendersarok", a XVIII. a Sió jobb partján a Simontomyára bevezető híd lábánál, a XX. az említett két malmot összekötő gát közepén látható. A térkép szintezési méretskáláján 3 bécsi öl = 157 mm, azaz a magassági méretarány 1:36. A szintezések során mért vízállásokat a felső XX. és az alsó XVI. fix pontoknál tüntette fel Beszédes a következők szerint: - rendkívül nagy vízszint, - rendes (átlagos) csapadéké év vízszintje - száraz nyarú év vízszintje, - rendkívül alacsony vízszint. A rendkívül nagy és a rendkívül alacsony vízszintek között a XX. szintezési pontnál 1,73 m, a XVI.-nál 1,98 m a különbség mérhető a térképen. Az átlagos csapadékú évek és a száraz nyarú évek vízszintje közötti különbség kisebb: 1,00 illetve 1,08 méter. Külön említésre méltó, hogy a térképen tíz sziget neve szerepel. A tervezett csatorna vonalától balra vannak felírva a Szent János, a Bíró, a Franczia, a Székelyi, a Mészáros, a Pesti, a Vörös István, a Kis-Forgó, az Öreg-Forgó, jobbra a Selyem szigetnevek. A malmok alatt a Kunkli Zátony felirat olvasható. Beszédes tervét a térképen a címtől jobbra felírt szöveg szerint Szekszárdon hagyták jóvá 1816. szeptember 5-én. A jóváhagyó szöveg alatt első helyen Zichy Ferenc gróf királyi biztos, majd Szvoboda János m. kir. építészeti igazgató, Cséfalvy Ferenc Tolna vármegyei alispán és Jankovich József (akinek a funkciója a hiányzó részen volt feltüntetve) írták alá. A szabályozási terv és térkép elkészítéséhez szükséges szintezéseket Beszédes maga végezte, és a térképet maga szerkesztette, illetve rajzolta. Nem helytálló tehát az olyan állítás, hogy Beszédes nem szintezett és nem értett a térképészethez sem.260 Beszédes az uradalom mérnökeként nemcsak a Sárvíz és a Sió alsó szakaszának szabályozási tervein dolgozott, hanem részt vett az Esterházy-uradalmat érintő Kapos menti mocsarak szabályozási terveinek kidolgozásában is. Tulajdonképpen az alatt az öt év alatt érlelődött meg benne a Sárvíz-szabályozás koncepciója és megvalósításának terve, amikor uradalmi mérnökként dolgozott. Ennek a koncepciónak és tervnek alapján kezdett hozzá 1819. május 18-án történt igazgató főmérnöki megbízatását követően a szabályozási munkálatok irányításához úgy, hogy azt 1819 nyarától számítva hét év alatt az 1825. évi aratásig meg is valósították.261 Az 1825. évi ország- gyűlésre beterjesztett jelentésben felsorolt munkák túlnyomó részét tehát 1819 nyarától végezték el, amikor szinte teljesen újra kellett szintezni a Sárvíz völgyét és a tervezett csatornák vonalát. Ezeknek a szintezéseknek a mérési eredményeit tartalmazó, 14 lapból álló könyvet, amely a Fejér Megyei Levéltárban található, 1826. augusztusában készítették el kézírással. E kéziratos könyv néhány részletét azért idézzük, mert ezek a lejtmérések képezték a csatomaásáshoz szükséges számítások alapját. 260 Dóka (1987) „A vízimunkálatok irányítása jelentősége az ország gazdasági életében... ” c. könyvében azt írta, hogy "Beszédes nem vett részt a folyók felmérési munkáiban, nem ismerte sem a szintezés sem a térképkészítés alapelemeit. Nem mélyült el a matematikában sem..." (83. p.) Ez nem felel meg a valóságnak, mert mielőtt igazgató-vízmérő lett, sokat szintezett és térképeket is készített. 261 Fejér (szerk. 2001) szerint Beszédes Sárvíz-szabályozási koncepciója az volt, hogy „ az eredeti vízfolyás medrét a rátelepített malmoktól megszabadítja, s az így tehermentesített vízfolyást, mint »fenékcsatomát« az elmocsarasodott terület vizeinek levezetésére használja. A környező mellékvölgyek vizeit azonban nem engedi a fenékcsatornába folyni, hanem egy, a fenékcsatorna vonalával közel párhuzamosan, de magasabban vezetett övcsatornát létesít, s a megszüntetett vízimalmokat is erre a csatornára telepíti. A Beszédes által »vízfélreszorítási módszernek« nevezett programot az ő irányítása mellett hajtották végre." (60. p.)
