Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)

VI. Újabb kezdeményezések a Sió szabályozására és a Balaton lecsapolására a 19. század első felében

212 VI. ÚJABB KEZDEMÉNYEZÉSEK A SIÓ SZABÁLYOZÁSÁRA ÉS A BALATON LECSAPOLÁSÁRA... pecséttel. Az összehajtott, lepecsételt levél külső oldalán, a címzésen kívül azok az utasítások is olvashatók, amelyek a levelet továbbítani köteles fa­lusi bíróknak szóltak, mert a címzett nem mindig tartózkodott Csákváron. A későbbi levelezés és más dokumentumok azt bizonyítják, hogy a következő években (évtizedekben) sem csökkent Zichy Ferenc agili­tása a közügyek intézésében, és ezért nevezték őt ki 1820-ban a Kapos, majd a Körösök szabályozásának királyi biztosává. A szabá­lyozások konkrét műszaki kérdéseiben úgy tűnik, hogy nemigen avat­kozott bele, de erre nem is volt szüksége, mert a Sárvíz-szabályozás alapjául szolgáló BŐHM-féle, és a Kapos-szabályozás alapját képező KRiEGER-féle tervekből kiinduló új terveket az érdekeltek lényegében vita nélkül elfogadták. így a biztosi fő feladataira; a vármegyei és föl­desúri egyeztetésekre, jóváhagyásokra a társulások szervezeti kérdé­seire és az ügyintézés zökkenőmentességének biztosítására tudott összpontosítani. A szervezeti és ügyintézési kérdésekben viszont vi­szonylag gyorsan, néhány év alatt kialakultak azok a társulati keretek és szabályok részletekre menően, amelyek alapján a társulat önállóan működött, úgyhogy ZiCHYnek nem kellett közvetlenül belefolynia a társulat napi ügyeibe a továbbiakban. A Sárvízi Csatorna Társulat megalakulását követően létrehozták a csatorna tervezését, kitűzését és kiásását műszakilag megvalósító mérnöki igazgatóságot mint a királyi biztosság szervezetét, melynek munkafeltételeit, anyagi ellátmányát (napidíjat, eszközöket, fuvart stb.) a társulat biztosította a társula­ti választmány határozatainak megfelelően. Ezért a királyi biztosság igazgató mérnökét a Sárvízi Csa­torna Társulat igazgatójának is szokták nevezni. Az első kir. igazgató mérnök Saátor Dániel vezetése alatt 1811-1813 között négy mérnök dolgozott. Weiss József főmérnök, Várady Ferenc, Mészöly Károly és Beszédes József sárvízi szabályozó mérnökök. BESZÉDEsnek, aki nyolc év múlva a királyi biztosság igazgató vízmérnöke címmel társulati igazgató lett, ez volt az első munkahelye a pesti tudo­mányegyetem Mérnöki Intézetében (Institutum Geometricum) megszerzett mérnöki képesítése után. Mint napidíjas mérnök dolgozott Saátor mellett, majd három év után 1814-ben az Esterházy-urada- lom geometrája lett. Távozását Bencze Géza (1971) annak tulajdonítja, hogy Beszédes nem értett egyet az akkor folytatott folyószabályozási munkálatokkal.257 Véleményünk szerint távozásának első­sorban anyagi okai voltak.258 Uradalmi mérnökként ugyancsak fő feladata volt az Esterházy-birtokhoz tartozó Sárvíz szakasznak térképezése és szabályozási tervének előkészítése, amit a simontomyai mo­csarak északi részének szabályozási tervét ábrázoló térképe bizonyít legjobban. Mivel a Sárvíz sikeres szabályozása Beszédes személyéhez kötődik, és ennek a feladatnak a végrehajtására valójában az ura­dalmi mérnöki tevékenysége idején készült fel. ezt a térképet részletesebben ismertetjük.259 A Beszédes-féle Sárvíz-szintezés egyik megmaradt szintezési köve, amelyet utóbb Soponyán állítottak fel 257 Bencze (1971) szerint "Podmaniczky József királyi biztos... megbízta a társulatohoz rajzoló mérnökként a frissen szigorlatozott mérnököt, Be­szédes Józsefet, aki előkészítette a Sárvíz mocsarait lecsapoló tervét, mely végül is a szabályozásnak az egész menetét megszabta. Az időközben mérnökké kinevezett Beszédes nem értvén egyet a folyószabályozási munkával, rövid ott tartózkodás után megvált a Társulattól. A megürese­dett igazgató mérnöki állásába csak 1819-ben tért vissza, miután az addigi sikertelen munkálatok elvégzésével megbízta az 1812 óta királyi biz­tosként tevékenykedő Zichy Ferenc." (93. p.) Ő hagyta jóvá Beszédes napidíjas mérnökként való alkalmazását, aki a következő két évben nem készített Sárvíz lecsapoló tervet, mivel ezekben az években ismerkedett meg a sárvízi viszonyokkal és a munkálatok nehézségeivel. Beszédest nem elégítette ki az évi 639 forint összegű napidíj és a munkáltató mérnöki munkakör, s ezért fogadta el a jóval nagyobb anyagiakat biztosító, számára felkínált Esterházy-uradalmi állást, innen nevezték ki az akkor Saátor halálával megüresedett igazgatói székbe. 258 Az uradalmi geometrákat jól javadalmazták. Sebestyén Sámuel a Festetics-uradalomban 1793-ban évi 400 forint készpénzt, kiszálláskor napidíjat, évente 16 akó bort, 24 köböl búzát, 24 köböl rozsot, 12 köböl csutás kukoricát, 2/4 köböl lencsét, 100 font sót, 100 font tehén­húst, 50 font faggyút, 64 font tehén- és 34 font birkavajat, egy szalonnának való sertést, két süldőt, 6 szekér szénát, 12 öl tűzifát kapott és négy fejős tehenét vagy üszőjét tartotta el az uradalom. A természetbeni juttatások értéke elérte vagy meghaladta a pénzfizetés összegét. 259 A MOL -ban S. 12. Div. XI. No. 98 számon található.

Next

/
Thumbnails
Contents