Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
VI. Újabb kezdeményezések a Sió szabályozására és a Balaton lecsapolására a 19. század első felében
A SÁRVÍZ CSATORNÁZÁSÁNAK MEGVALÓSÍTÁSA 1810 ÉS 1825 KÖZÖTT... 205 Ezen Sárvízi igazításnak munkája vagyis az említett tsatomák építtése azon jóltevő következést okozta, hogy: aj A Sár-réte, melly az emberek emlékezetére vízzel elborítva, és így haszontalan lévén, összve- sen 69805 holdnyit tészen, tökélletesen kiszáríttatott, és mú'velhetővé tétetett, úgy hogy a’ birtokos Földes Uraknak, a kik önszorgalommal határaikban, a kiszárítás után megmaradott nád-gyökereket kiirtották, a reá fordított költségeket, a szénának, vagy a’ hol szántatik, mindennemű gabonának bőv termésével gazdagon visszafizeti. b/ Hogy a fő kiszárító csatorna által azon vármegyék, melyeken keresztül vezettetett, különösen pedig Veszprém vármegyének napkeleti része 20 mérföldnyi távozatra a ’ Dunával kezesülésbe jővén annál könnyebben és hasznosabban kereskedhetnek, mivel ezen tsatornának vize 500 mázsa terhet elbíró hajókat hordozhat: végre c/ Hogy az említett kiszáríttó és félreszoríttó tsatomák elkészülvén, és a Sió, Kapos vizeinek Simontornyán alul jobb lefolyás szereztetvén, ezen két folyóknak is igazítása nemcsak lehetségessé lett, hanem szerencsés foganattal nagy részént elvégeztetett, és ami még hátra vagyon, folytatatthatik. Látván, t.i. a Sárvízi kiszáríttásnak szeretsés foganattyát a Sió és Kapos vizeitől elborítva lévő földeket bíró Uraságok, azon birtokaikat szintúgy hasznos földekké változtatni óhajtották, s ezen kívánságokat kijelentették, és e dolgot tovább szerivel megfontolván, 1821-dik esztendőben, minekutánna az alolírottra a tárgyban és a Királyi Bizottságbéli hivatal kegyelmesen bízattatott volna; hasonló társaságba, mint a Sárvízi egyesülve, magok között ollyan szerződésbe, és hasonló feltételek és kötelezések alatt, valamint a Sárvízi Földes Urak összveállottak. Mivel pedig ezen folyók igazíttása Veszprém, Fejér, Tolna, Somogy és egy részben Baranya Vármegyéket érdekelné, ezen megyéknek küldöttségei ugyan azon egyességet és szerződést aláírták, és így ezen víz igazíttás is még 1821- ik esztendőben kezdetét vette: melly is kivántt előmenetellel folyamatban vagyon, és nagyobb részint végbe ment. Ezeknél tétettek a következők: 1- ör mivel a Simontomyai tizenegy kerekű két malmoknak gáttya az egész völgyet, mellyben az említett Kapos és Sió vizek egyesülve folytak, bezárta és elszorította, a’ melly még fent állott, addig azon vizeknek igazíttatásához fogni lehetetlen volt; azért az említett malmok, (mellyeket anélkül is a’ többi Földes Urakra nézve, károsoknak elesmemi, és elrontattni kelletett volna) mint hogy a tulajdonosoknak az említett töltésnek fenn tartása miatt inkább kárára, mintsem hasznára váltak, az Uradalom önként megeggyezvén benne, mindenek előtt elrontattak, és így a fentirtt töltést megnyitván a’ vizeknek szabad folyás szereztetett. E’ meglévén, a’ tsatornát megásván és a megirtt folyók vízének színe 14 lábnyira leszállván, ezen vizi igazíttásnak a többi munkái nagyon könnyebbíttettek. 2- or. Hasonlóképpen a Veszprémi Káptalannak két kerekű Siófoki malma, mely a Balaton torkában helyeztetett, töltések által úgyis terhes fentartásu volt, mivel ezeket a víz többször elszaggatván, sok szomszéd határoknak elöntését okozta, károsnak találtatott, és elrontatott. E’ helyett az Uradalom 2600 öl távozatra helyeztetett Kiüti malmát még 4 kerékkel megszaporittván, ebből kettős hasznot húz. 3- or. Mivel ezen vízi igazíttásnak egész és tökélletes elvégzésére 94 000 vont ölnyi hosszú tsatomák ásat- tatása és készíttetése kivántatnék, ezekben ekkoráig olly előmenetellel haladott a munka, hogy a Sió folyónak igazíttása a maga tsatornáival együtt már egészben elvégeztetett, a Kaposi tsatomák is kétharmadrészben és pedig a legbajosabb helyeken elkészültek, és tsak egyharmada vagyon hátra, a ’ mi még nem kész. A Nádor-csatorna Örspusztánál
