Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
V. A Sárvíz, a Kapos és a Sió szabályozásának első tervei
168 V A SÁRVÍZ, A KAPOS ÉS A SIÓ SZABÁLYOZÁSÁNAK ELSŐ TERVEI Az 1771. december 30-án és 1772. november 23-án keltezett helytartótanácsi leiratokból arra lehet következtetni, hogy a Sárvíz,- a Kapos-, a Sió- és a Balaton-szabályozás közötti összefüggések 1772-ben tudatosultak határozottabban a döntéshozók előtt. Ebben a folyamatban nagy szerepe volt a BŐHM-fé- le Sárvíz-szabályozási tervnek, jóllehet korábban is voltak erre vonatkozó utalások. A két leiratból kitűnik az is, hogy ebben az évben kapott Bőhm a Helytartótanács egyetértésével megbízást napidíjasként a Magyar Kamarától a Sárvízzel kapcsolatos munkákra, SiGRAY alárendeltségében. Bőhm ekkor már legalább egy éve a kamarai mérnökök névjegyzékében szerepelt.181 1772 őszén - Sigray báró előzőekben említett 1773. március 11-iki beszámoló levelében írtak szerint - Bőhm tartósan megbetegedett, ezért nem tudott foglalkozni a Sárvíz szabályozási feladatokkal, és ezzel összefüggésben a Sió-Kapos problémákkal. Sigray, hogy a munka folyamatosságát biztosítsa, 1773 januárjában megbízta Krieger Sámuel földmérő mérnököt182 - aki 1772-ben Bőhm segítőtársa volt - azzal, hogy mérje fel a sárvízi malomgátakat Tolna és Fejér vármegyékben. Ezt a feladatot, mint azt az előzőekben ismertettük, Krieger rendkívül rövid idő alatt február második felében és március első két napján elvégezte, melyről két jelentést készített márciusban. Az elsőben tételesen szerepelnek a tizenöt felmért malomgát adatai és röviden, négy pontban összefoglalta a rájuk vonatkozó javaslatait azzal, hogy a sárvízi tennivalók nem függetleníthetők el a Sió és a Kapos, valamint a Balaton Br. Sigray Károlynak (17307-1797 után), a Sárvíz-szabályozás királyi biztosának névaláírása szabályozásától. Ezt a jelentést a Magyar Királyság felesküdt mérnökeként írta alá. A másodikban részletesen kifejtette a Sárvíz-szabályozási feladatokat, a mocsarak kiszárításához szükséges csatornázásokat Bőhm tervéhez hasonlóan és megbecsülte a munkálatok költségeit, ami szerinte összesen legkevesebb 230 895 rajnai forintot tesz majd ki. Krieger jelentéseiben foglaltakat Sigray a március 11-i beszámoló levelében értékelte és királyi biztosi javaslatainak megtételekor azokat figyelembe vette. Külön ajánlotta, hogy a sárvízi szabályozás ügyét ki kell terjeszteni a Sió és a Kapos felső szakaszain épített malomgátak vizsgálatára, mivel az ottani mocsarak létrejöttét is ezek okozták. Határozottan állást foglalt a Kapos és Sió folyók mocsarainak felmérése és a két folyó térképezésének, valamint szintmérésének (libellációjának) szükségessége mellett. Sigray ebben a levélben tudatta a Helytartótanács különbizottságának tagjaival, hogy Kriegerí megbízta a sárvízi munkákkal. Kérte a megbízás jóváhagyását, ami rövid időn belül meg is történt.183 Krieger tehát 1772-1773-ban kapcsolódott be először a Sárvíz szabályozásával kapcsolatos mérnöki munkába. Bőhm megbetegedése miatt az általa készített javaslat került a Helytartótanács, illetve a Magyar Udvari Kancellária elé. Ebből eredtek azok a téves vélemények, miszerint a Sárvíz-szabályozás tervét Krieger Sámuel készítette és az első szabályozási munkálatokat ő vezette. Tény viszont, hogy a 181 Hrenkó (1984) szerint Bőhm 1771 tavaszán, már mint kamarai mérnök tervezte meg a pápai mocsarak leesapolását, és ugyanebben az évben a tiszai kamarai építkezések helyszínrajzait és a Magyar Kamarának írott jelentését is kamarai mérnökként szignálta. A Magyar Kamara mérnöki névjegyzékébe való felvétel elsősorban szakmai elismerést, rangot jelentett. A kamara állandó műszaki állományába kinevezettek száma igen kevés volt. Pl. a folyamszabályozási és vízügyi osztályon az állandó létszám az igazgatóval együtt mindössze 6 fő volt. A névjegyzékbe felvettekkel egy-egy alkalmi munkára napidíjasként kötöttek szerződést. Többségüknek másutt volt „főfoglalkozású” szerződéses állása. 182 Bendefy (1972) szerint Kriegen 1772-ben vették fel a kamarai mérnöki névjegyzékbe. 183 A megbízást Sigray a 139. oldalon közűitekkel indokolta.
