Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
I. A Sió-völgy földrajzi, vízrajzi és hidrológiai jellemzése
I. A Sió-völgy földrajzi, vízrajzi és hidrológiai jellemzése A Sió völgye a Balaton összefüggő víztükrének kialakulása előtt Sió-völgy elnevezés alatt eredetileg azt a Siófoktól Simontomya keleti határáig húzódó, csaknem 50 km hosszú és helyenként több kilométer széles, 5-80 méter viszonylagos magasságú kiemelkedésekkel szegélyezett völgyvonulatot értették, ami elválasztotta a Mezőföldet a Külső Somogyi Dombságtól, igen kis lejtéssel a Duna irányába haladva. A völgy kialakulásáról, földrajzi, geológiai és hidrológiai jellegéről legelsőként Cholnoky Jenő alkotott véleményt „A Balaton hidrográfiája" c. művében, amit 1998-ban teljes egészében közzétettünk.1 Ezért véleményét itt csak röviden foglaljuk össze. Szerinte a Balaton lefolyása Siófoknál földtörténeti szempontból valószínűleg nem nagyon régi és feltehetően egyszerű hidrográfiai folyamat eredményeként jött létre sajátos körülmények között. Létrejöttében szerepet játszhattak az É-i, ENYi, a D-i, DK-i irányú szélbarázdák és érvényesülhettek a somogyi latitudinális törések is, amiket a Jaba, a Kis- és Nagy-Kop- pány meg a Kapos völgye jellemez. E folyók között a vetődött rögnek mindig az északi széle emelkedett, a déli pedig süllyedt. Vetődéseik párhuzamosak voltak a baranyai hegyvidék hasonló vonalaival és észak felé mind bevégződött vagy elsimult pikkelyszerűen azon a vonalon, ami a Balaton keleti medencéjétől Szekszárdig húzható. A pikkelyszerű vetődésvégződések az érintkezési vonalán - mivel nem hasonlókkal érintkeztek - bizonytalan lefolyású területek keletkeztek. Cholnoky szerint Mezőkomárom fölött, a Kabóka-patak2 torkolatával szemben fekvő, 146 m A.f. magasságú Kavicsos-domb3 vonalában kellett lenni egy vízválasztónak, ami a Duna irányába húzódó mélyüle- tet elzárta, s ezért ezen felül a Sió völgye a Balaton irányába nem eróziós völgy, hanem ki- sebb-nagyobb tómedencék sorozata volt. így egykor a Kavicsosdombnál lévő vízválasztó alatt a Kabóka-patak lehetett a Mező- komárom-Kapos-torkolat közötti völgyszakasz vízfolyása. Ezt a véleményt azzal támasztotta alá, hogy a Kabóka torkolata fölött a Sió völgyében nyoma sincs folyami lerakódásnak, a csatorna kiásásakor nagyon vé1 Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene. Eger, 1998. 420-422. p. (a továbbiakban Virág 1998) 2 Kabóka-patakot az 1700-as években Tiszta víznek nevezték. Ma Csíkgát-pataknak hívják és a közelében levő vízfolyást nevezik Tisztavíz- pataknak. 3 A Kavicsos domb a 18-19. század térképein Gabicsos-hegy néven található meg. A Kabóka- (Csíkgát-) patak torkolata a Siónál. A patak jelentős szerepel játszott a Sió vízgyűjtő területe határának alakulásában
