Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)

X. IRODALOM (Balaton bibliográfia)

BÍRÓ P.: 1993. A Balaton halállományának változásai és jelenlegi helyzete. Halászat 86, 22-24.

BÍRÓ P.: 1994. A Balaton halprodukciója - múlt, jelen és jövő. Halászat. 87, 180-186.

BÍRÓ P, ELEK L.: 1969. The spring and summer nutrition of the 300-500 g pike-perch (Lucioperca lucioperca L.) in Lake Balaton in 1968. I. Data bearing relation to the nutritional conditions succeeding the destruction of fish in 1965. Annál. Biol. Tihany 36, 135-149.

BIRÓ P., ELEK L.: 1970. A Balaton halászata és az utóbbi évek ichthyológiai problémái. Állattani Közi. 57, 39-49.

BÍRÓ P., GARÁDI P.: 1974. Investigations on the growth and populationstructure of bream (Abramis brama L.) at different areas of Lake Balaton, the assessment of mortality and production. Annál. Biol. Tihany 41, 153-179.

BIRÓ P., FŰRÉSZ GY.: 1976. The growt of asp (Aspius aspius L.) in Lake Balaton and the selective effects of commercial fisheries on population structure. Annál. Biol. Tihany 43, 47-67.

BIRÓ P., GARÁDI P.: 1976. A dévérkeszeg (Abramis brama L.) alapvető populációparaméterei a Balatonban. Halászat Tudományos melléklet 2-6.

BÍRÓ P., MUSKÓ I.B : 1994. A Küsz (Alburnus alburnus L.) populáció dinamikája és tápláléka a Balaton parti övében. Halászat. 87. 86-92.

BÍRÓ P, VÖRÖS L.: 1982. Relationships between phytoplankton and fish yields in Lake Balaton. Hydrobiologia 97, 3-7.

BIRÓ P, VÖRÖS L., ELEK L.: 1986. Összefüggés a dévérkeszeg (Abramis brama L.)

hozama, az a-klorofill koncentráció és a parthossz/vízterületarány között a Balatonban. Halászat 32, 90-94

BÍRÓ P., VÖRÖS L.: 1988. Relationship between the yield of bream, Abramis brama L.

Chlorophyll-a concentration and shore-lengt: water area ratio in Lake Balaton, Hungary. Aquaculture and Fisheries Management 19, 52-61.

BIRÓ P., VÖRÖS L.: 1990. Trophic relationship between primary producers and fish yields in Lake Balaton. Hydrobiologia 191, 213-221.

BITTNER S.: 1912. A Balatonmellék palaentologiája. BTTE I. 1. Függelék 1-2. 1-1054.

BOGNÁR A.: 1990. Az Enterobacteriaceae család Keszthelyi-öbölből izolált tagjainak azonosítása. Budapesti Közegészségügy 22, 119-121.

BOHN P.: 1975. a. A Keszthelyi-hegység komplex földtani vizsgálatának újabb eredményei. Földtani Közlöny 105,31-57.

BOHNP.: 1975. b. A Keszthelyi-hegység regionális gazdaságfoldtani potenciája.

Földtani Kutatás 18, 75-96.

BOHN P.: 1975. c. Keszthelyi-hegység geomorfológiai felépítéséből adódó környezetvédelmi feladatok. Földr. Ért. 24, 1-7.

BOLEMAN I.: 1900. A balatonparti fürdők és üdülőhelyek leírása. BITE III. 4. 1-55.

BONTZ J.: 1896. Keszthely város monográfiája. Keszthely 1-180.

BORBÁS V.: 1891. Tanulmányok a Balaton hínárjáról. Földr. Közi. 19, 454-491.

BORBÁS V.: 1893. A Balaton partmellékének botanikai néprajza. Földr. Közi. 20, 57- 78.

BORBÁS V.: 1894. A súlyom pusztulófélben. Term. Tud. Közi. 26, 397-322.

BORBÁS V.: 1900. A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete. BTTE II.2. 1-432.

850