Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)
VII. A BALATONI HALÁSZAT, HORGÁSZAT ÉS HALGAZDALKODAS - A balatoni angolnatelepítések és a Balaton angolnaállománya
megtörtént. Az viszont bizonyos, hogy amint arra már rámutattunk, a Herman Ottóhoz került balatoni angolna, ha az telepítésből származott, akkor jóval korábban kerülhetett a tóba. A telepítésekről szóló bizonytalan híradásoktól függetlenül az angolnát jogosan sorolja Biró a Balaton "őshonos" halai közé, mivel tömeges telepítésének megkezdése előtt - ha ntkának is számított, de már - jelen volt a Balatonban. A balatoni angolnatelepítések és a Balaton angolnaállománya. Ribiánszky Miklós által kezdeményezett hazai angolnatelepítési program keretében 35 évvel ezelőtt, 1961-ben helyeztek először összesen 65.000 db 25-30 ernes angolnaivadékot a Balatonba. 1962-től kezdve egészen 1987-ig minden évben történt kihelyezés többmilliós darabszámban. Ezeknek pontos adatai a 39. számú táblázatban megtalálhatók. A telepítések nem mindig azonos fejlettségű ivadékokkal történtek. így pl. 1962-ben 6-8 cm hosszú pigmentált egyedeket, 1963-ban 4.500 kg 2,5 dekás átlagsúlyú növendéket és kétmillió kisebb méretű ivadékot, 1965-ben 4.605 kg 2,5 dkg-os növendéket és több mint másfél millió ivadékot helyeztek a Balatonba. 1985-ben, az 1988-1990 években nem volt telepítés és utoljára 1991-ben helyeztek még 700.000 db angolnaivadékot a tóba. Az angolnatelepítést ezt követően megtiltották. 1961 és 1991 közötti harminc évben összesen 79 millió 803 ezer angolnaivadék került a tóba, többségük, 62 és fél millió az 1982. év vége előtt. 39. sz. táblázat A Balatonon kivül a hazai állóvizekbe Gönczy és Tahy (1985) által közölt adatok szerint a Velencei-tóba 1962 és 1972 között 4 millió 969 ezer, a Fertő-tóba magyar részről 1966 és 1975 között 5 millió 710 ezer, osztrák részről 1957 és 1982 között 35 millió 100 ezer darabot telepítettek. Az 1982-ig bezárólag elvégzett telepítések során az egy hektárra jutó évi telepítés átlaga a Balatonban 47,9 db, a Velencei-tó-ban 181,4 db, a Fertő-tó magyar területrészén 89,4 db, osztrák területrészén 53,8 db, az egész Fertő-tóra vetített telepítési átlag 75,5 db volt. Ezek az adatok azért érdekesek, mert többször felmerült az angolnatelepítést ellenzők részéről az, hogy a tóba túl sokat telepítettek belőlük. A három tóban 1982-ig végzett angolnatelepítési és visszafogási adatokat, valamint a telepítések hatékonyságát Gönczy és Tahy 1985-ben már értékelték. Ugyanakkor kifejtették véleményüket a hatékonyság és az állománybecsléssel kapcsolatos problémákról is. Ezek a problémák a Balaton esetében akkor jelentkeztek különösen élesen, amikor az első nagytömegű angolnaelhullást követően a tóban maradt angolnaállomány nagyságát kellett megbecsülni. A Balatonból kifogott összes angolna tömegéből egyedül ezt a becslést nem lehet megtenni, szükség van a telepítési sűrűség részletesebb ismeretére, valamint a megmaradási arány valószínűsíthető értékére is. 691
