Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)
VI. A BALATON NÁDASAI - A nádasok szerepe a Balaton vízminőségének alakulásában
csökkenhetett. Ezek a szabályozási vízszintek 1976-tól eltelt húsz évben négy év kivételével betarthatók voltak olyannyira, hogy 1980-ban + 93 cm és + 103 cm között 10cm-es, 1982-ben + 85 cm és + 103 cm között 18 cm-es volt a vizszint- változás. Csak az 1992. évben süllyedt jelentősebben - + 57 cm-re - a vízállás, az előírt + 70 cm-rel szemben, de ebben az évben is a vegetációs időszakban magas vízállás volt: áprilisban + 102 cm, májusban + 97 cm, júniusban + 95 cm, júliusban + 90 cm volt a havi átlag. Ilyen magas vízállások, ill. ilyen szűk intervallumok mellett nem állhat elő az a jelenség amiről Entz írt és ami jól szemlélteti a hullámzások és vizlengések szerepét a nádasok feliszapolódásának csökkentésében. A következőket írta: "... hirtelen támadt erős északi szélben...a part felől fújó viharban mélyen hajlon- ganak a nádszálak, egyszerre mintha ezernyi kis patak bukkanna elő és zúdítaná a nádas vizét a tó nyílt vizébe...az egész tó vize kilendül a somogyi part felé... A nádas előtti víz szintje lesüllyed, így a növényzet közül előtörő. . .víztömeg messze kiáramlik és elkeveredik a tó nyílt vizével. Néhány óra múlva fordul a kocka, és a hirtelen visszahúzódó zavaros víztömegek mélyen behatolnak a nádas belsejébe, és felfrissítik a gyakran poshadó vizet." A szél hatására létrejövő balatoni keresztirányú víztömegelmozdulások, ill. vízszintváltozások Muszkalay László (1973) vizsgálatai szerint a tó keleti medencéjében a legnagyobbak. Az általa mért legnagyobb keresztirányú vízszintkülönb- ség Alsóörs és Siófok között 40 cm volt. Vagyis az északi heves szélrohamok a Keleti-medencében az északi parton maximálisan 40 cm-es vízszíntsűllyedést, a déli parton ugyanilyen mértékű vízszintemelkedést hoztak létre, mintegy másfél órás időkülönbséggel. A keresztirányú vízállásváltozások kívül a Balaton hosszirányú vízlengése is jelentős vízszintváltozást idézhet elő a Fűzfő-Balatonkenese-Balatonakarattya, ill. a Keszthely-Balatonberény előtti partszakaszokon. Muszkalay mérései során Balatonkenesén 67,5 cm maximális vizszintemelkedést, Keszthelynél 52,5 cm maximális vízszíntsűllyedést állapított meg. A viharos szelek által előidézett hirtelen keresztirányú vízállásváltozásoknak, ill. hosszirányú vízlengéseknek annál kisebb a nádast öblítő hatása, minél magasabb vízállás mellett következnek be. az olyan nádasokban, amelyekben a rizómatömeg feletti vízborítás a víztükör nyugalmi állapota mellett, 140-160 cm körül van, a hirtelen fellépő 30-40 cm-es vízszintsüllyedés vagy vízszintemelkedés sokkal kevésbé mozgatja meg a rizómák feletti és rizómák közötti iszapréteget pl. + 100 cm-es vízálláskor, mint amikor az annál 30-40 cm-rel alacsonyabb. így a magas vízállás következményeként csökken vagy elmarad a hirtelen bekövetkező vízálláskülönbségeknek, ill. a hosszirányú vízlengésnek a nádasokat "öblítő", s ezzel az iszapfelhalmozódást mérséklő hatása, ami közvetve hozzájárul a nádasok öregedésének és pusztulásának gyorsulásához. 640
