Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)

VI. A BALATON NÁDASAI - A nádasok szerepe a Balaton vízminőségének alakulásában

ségének fokozódásával az anaerob mikrobiológiai folyamatok válnak uralkodóvá, s ezek néha még akkor is a nádas pusztulását okozhatják, amikor maga a nád mint növény egyébként még vegetálásra képes. Olyankor következik ez be, amikor pl. anaerob vajsavas erjedés, szulfátredukáló és metanogén baktériumok anyagcseréje nyomán képződött gázok az iszapból nem tudnak eltávozni és olyan mennyiségben felhalmozódnak, hogy az iszapréteget a vastag rizómatömeggel együtt a mederfenékről hirtelen felszakítják. Egy ilyen esetet ismertetett Entz (1983) a "változó Balaton" c. könyvében:

"...gázok gyakran a nádasokban, a szövevényes nádgyökértorzsák (rizómák) között vagy azok alatt halmozódnak fel. így megtörténhet, hogy a gáz feszítőereje olyan nagy lesz, hogy sok száz négyzetméternyi nádast valósággal felszakít a tófenékről, és szinte kiemel a vízből. Ilyen ritka esemény zajlott le az ötvenes évek elején egy áprilisi napon ... a balatonfüredi hajóállomás és hajógyár között, ahol ráadásul a mocsárgázban jelentős mennyiségű foszfin is felhalmozódott. így a hirtelen felszabaduló gázok maguktól meggyulladtak, s lángra lobbantották az avas nádat is, amely több mint 300 m-es szakaszon leégett."

De az is előfordulhat, hogy a ki ülepedő iszap és a nagy mennyiségű növényi törmelék nem tömörödik meg, az aerob és anaerob folyamatok ezért párhuzamosan vagy egymást váltva zajlanak benne. Ez is a nádasok pusztulását okozhatja, amint arra Kovács (1987) felhívta a figyelmet:

"A pusztuló nádasok alatt rendszerint vastag, laza, gyakran 30-50 cm vastagságú szerves üledéket találunk. Ebben a laza üledékben (szapropel, eutroph gyttja) a nádrizómán lévő gyökerek nem tudnak megkapaszkodni. Gyakori, hogy az egyes nádzsombékokat, a hatalmas víz alatti rizómaköteget már csak egyetlen függőleges rizóma rögzíti a laza üledék alatti szilárdabb talajhoz."

Az előbbiekben ismertetett természeti eredetű okokon kívül még egy ide- sorolandó esemény is előidézheti a nádasok kisebb területekre kiterjedő pusztulását. Hideg tél végén előfordulhat, hogy hirtelen olvadáskor az erős téli fagy által repedésekkel szabdalt vastag jeget egy viharos erejű szél nagy táblákban hozza zajlás- ba, s ilyenkor a jég a nádszálakat a víz alatt elszakítja vagy rí zómatömegével együtt a mederfenékről kiemeli. Az elszakított nádszálakat és kiszakított rizómatömböket azután a szél a déli parthoz hajtja és ott a hullámzás magas turzá- sokat épít belőlük.

A balatoni nádasok minőségét rontják, élettartamukat rövidítik és pusztulásukat elősegíthetik a tápanyagellátás zavarai, a baktériumos és gombás betegségek, az állati kártevők és a Balaton északi parti nádasai esetében az állandóan magasan tartott vízállás is. Ezek röviden a következőkben foglalhatók össze.

Vegetációs időszakban a nád aerenchima-szöveteinek rágásos vagy mechanikai sérülésekor vízzel telítődik a szár, ami miatt oxigénhiány keletkezik a rizómákban, s ez súlyos élettani zavarokat idéz elő.

636