Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)

VI. A BALATON NÁDASAI - A balatoni nádas területek és azok változásai

becsülhető. A teljes területre - valamennyi nádas osztályra - vonatkoztatva ez az érték mintegy 4-6 t/ha lehet, ami az 1992. évi összes nádasterületet számításba véve, évenként 4.500 - 6.800 tonnát tehet ki.

A nád és növénytársulásainak szervesanyag produkcióját befolyásoló természeti tényezők között a termőhely (biotóp) növényi tápanyag tartalmát kell elsősorban figyelembe venni. Mivel a Balatoni nádasok tápanyagigényét és az üledék, ill. szilárd aljzat tápanyagtartalmát ezzel a céllal direkt még nem vizsgálták, ezért termesztett növények közül, az ugyancsak fűfélék közé tartozó kukorica tápanyagigénye vehető tájékoztató jelleggel figyelembe. Láng Géza (1976) szerint 6 t/ha kukonca szemterméshez (kb. 10-11 t/ha összes szárazanyag produkcióhoz) közepes tápanyagellátottságú talajon 150-180 kg/ha N,110-120 kg/ha P20? és 110-150 kg/ha K20 - hatóanyag adagolás ajánlott. (Ez azt jelenti, hogy hasonló tápanyagellátás biztosításához egy 30 cm vastagságú üledék 1 m2 -es területén, 150 kg/ha adagot számítva, 15.000 mg N-nek kellene lenni, vagyis 5 mg ásványos nitrogént kellene tartalmazni a táptalajul szolgáló közeg minden dm3-ének, egy tenyészidő- szakban.) Ilyen mértékű tápanyagellátottság a balatoni nádasoknál a legtöbb termőhelyen természetes módon nem alakul ki, s a Balaton víz tápanyag koncentrációja is alacsony szintű ahhoz, hogy a nád ellátottságát a nagy szárazanyag produkciókhoz biztosítsa. Ezt bizonyítja, hogy a KDT VÍZIG mérései szerint a Keleti-medencében a tóközépen mért N03-N koncentrációk a tény észidőszakban 1991- ben 0,02 - 0,24 mg/1, 1992-ben 0,05 - 0,17 mg/1, 1993-ban 0,05 - 0,14 mg/1 között ingadoztak. A Balaton délnyugati részén teljes partközeiben, mint pl. a Balatonkeresztúr-máriafürdő strandon az előbbieknél szélesebb határok között ingadozott a N03-N koncentráció. Itt 1991-ben 0,40 - 2,00 mg/1, 1992-ben 0,00 - 4,80 mg/1, 1993-ben 0,00 - 0,70 mg/1 értékeket mértek. A strandok vizének N03- N koncentrációinak alakulásánál azonban figyelembe kell venni azt is, hogy egyrészt nagyobb a nitrogénterhelésük az átlagosnál, másrészt a szervesanyagbontó baktériumok N03-N igénye is több mint másutt. A nitrogénellátottság teljesen (ill. fölös módon) csak a biológiailag tisztított szennyvízbevezetések környékén biztosított a nádasok számára. A foszfortápanyag Máté (1987) üledékvizsgálatainak adatai szennt mindenütt biztosított a nád teljes foszforszükségletének kielégítéséhez.

Az alacsony szintű nitrogéntápanyag ellátottság a nád minőségét akkor befolyásolja kedvezőtlenül, amikor az nem elegendő ahhoz, hogy a nádszálak 2 m-nél hosz- szabbra növekedjenek. A túl sok nitrogén tápanyag a szár szöveteinek fellazulásához vezet, ill. a szilárdító rostokat gyengíti.

A nádasok szervesanyag produkcióját az időjárás alakulása is befolyásolja. A korai kitavaszodás, szélcsendes idő esetén hamarabb melegszik fel a víz és mélyebbre hatol a vizbe a napsugárzás, s ez gyorsítja a hajtások növekedését a vízben, majd a viz felett. A víz feletti vegetáció időszakban a Balatonon és a Kis-Balaton térségében a klimatikus viszonyok a nád számára optimálisak.

627