Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)
V. A BALATON VIZÉNEK, ÜLEDÉKÉNEK ÉS PARTI ÖVÉNEK ÉLŐVILÁGA - A Balaton vizéből élő többsejtű állatok
gázok szabadulnak fel, ami a bábot fölemeli a víz felszínére. A bábok vízszínre emelkedése különösen tömeges csendes, meleg időben a délutáni órákban. A vízfelszínre emelkedett báb torának hátoldalán "T" alakban felreped és néhány másodperc alatt kibújik belőle a kifejlett árvaszúnyog. A kibújt imágók a bábbőrbe kapaszkodva a hosszú lábaikon "tutajozva" száritkoznak és testük légcsatomáit feltöltik levegővel és addig maradnak a vizen, amíg kitinlemezeik teljesen megszilárdulnak. Ez sem vesz hosszú időt igénybe, s ezután a partra vagy partmenti növényzettel benőtt területre repülnek és ott elrejtőznek a nászrepúlésig. Az imágók nem táplálkoznak, élettevékenységük kizárólag a fajfennmaradást szolgáló párzásra és peterakásra korlátozódik, majd ezt követően elpusztulnak. A tömeges rajzás kísérőjelensége, hogy a levetett bábbőrök tíz és százmilliószám úszkálnak a vízfelszínen, csendes időben napokig. Sokszor az enyhe hullámzás 25-30 méter széles bábbőr-szőnyeget sodor össze a partok közelében, s ez a barnás színű, fekáliamaradékhoz hasonlító anyag gusztustalan látvány, különösen ha még kissé habzik is. A laikusok számára úgy tűnik, mintha külső szennyezés történt volna és a nyolcvanas években például emiatt többször érkezett bejelentés a vízügyi szervekhez. Egy-két nap alatt a bábbőrök vagy lesüllyednek a fenékre, vagy a partra sodródnak. Az árvaszúnyog lárvák, amelyek a petékből ősszel keltek ki, a Balatonban telelnek át. Mint többször említettük a tó befagyásakor az üledék és a víz határán a vizhőmérséklet lesüllyedhet + 1, vagy + 2 °C-ra, de a jég alatt a hőmérséklet fokozatosan emelkedik, tél végére elérheti a + 4, + 5 °C-ot. Ezen a hőmérsékleten a lárvák táplálkozása erősen lelassul, de nem szünetel, s ezért keveset gyarapodnak. Árvaszúnyoggá fejlődésük több hónapig is eltart. Nyáron viszont, mint említettük, a körülményektől függően néhány hét alatt elérik a báb, illetve az imágó állapotot. A közönséges árvaszúnyognak kedvező körülmények között két-három generációja fejlődik, a pettyes árvaszúnyognak, amelynek lárvái rövidebb idő alatt elérik a bábállapotot, ennél több generációja lehet. A balatoni árvaszúnyog lárvák a tó élővilágának elengedhetetlenül fontos részesei, a táplálékláncnak szinte meghatározó elemei. Számos hal számára alapvető táplálékot jelentenek, főleg azoknak amelyek az üledékben turkálva keresnek eledelt. A felszínre úszó bábokkal és a frissen kibújt imágókkal is táplálkoznak a halak, a víz fölött röpködő madarak is. A tóban elfogyasztott lárvatömeg azonos lehet azzal, mint amiből báb, majd kirepülő árvaszúnyog fejlődik. Iszapturkálásuk ugyancsak nagy jelentőségű, különösen hosszantartó szélcsendes időben. Víziatkák. A viziatkák leginkább a parti öv növényzettel benőtt területeinek vízében a partszegélyen és a vízfenék közelében élnek. Nyíltvízben is megtalálhatók, különösen napnyugta után. Korhadékfalók és ragadozók, illetve élősködők lehetnek. Bár 590