Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)
V. A BALATON VIZÉNEK, ÜLEDÉKÉNEK ÉS PARTI ÖVÉNEK ÉLŐVILÁGA - A Balaton vizéből élő többsejtű állatok
Sphaerium lacustre +Sphaerium rivicola+ Pisidium amnicum + + Pisidium casertanum + + Pisidium henslowanum + + Pisidium moitessierianum+ Pisidium obtusale+ Pisidium subtruncatum + + Pisidium supinum + + Pisidium pulchellum +Pisidium pusillum +Azokat a fajokat, amelyek 1941.-ben vagy 1980-ban nem fordultak elő, dőlt betűkkel jelöltük. A fajnév előtt csillaggal jeleztük azokat a fajokat, amelyek maradványait Cs.Sós Agnes Zalavár-récéskút szigeti ásatásainál találták a XI-XV1. századi rétegekben és amelyeket Bendejy L., V Nagy I. (1969) közöltek. Richnovszky A. az általa összeállított és előbb bemutatott fajlistához a következőket fűzte hozzá: "A csigák fajszáma az 1941-es vizsgálatok alapján 26 volt, ma is annyi. Az eltérés csupán az, hogy három faj eltűnt a Balaton faunájából, három pedig bekerült. .. Amikor a tó csigafaunájáról beszélünk két jelenség mellett aligha mehetünk el szótlanul. Az egyik, hogy a kavics csiga ( Lithoglyphus naticoides) egyedszáma igen megcsappant. Ez a faj - valaha - a tó uralkodó csigafaja volt. Nagy tömegben élt a parti kövekre tapadva és üres héjai a hordalékban is jelentős számban fordultak elő. A hetvenes évek elején szinte eltűnt. Ma ismét található - érdekes módon - a tó legeutrófabb szakaszán a keszthelyi öböl és környékén. A faj elsősorban a folyóvizeket kedveli, így az eutrofizációs folyamatnak nem lehet jelzőfaja... Külön tanulmányt érdemelne a megjelenő új fajok közül a Potamopyrgus jenkinsi. A faj hazánkra nézve új, eddig nálunk nem élt. 1977-ben találták először és rögtön nagyobb tömegben Balatonszárszó és Szántód környékén a tóban. Mivel Nyugat-Európában általánosan elterjedt, feltehető, hogy a turizmus egyik ittfelejtett "képviselője"... A másik két faj megjelenése nem meglepetés. A Physa acuta előtt már egy másik Physa faj élt a Balatonban...a Hippeutis complanatus...a növényekben gazdag állóvizeket kedveli. A kagylók közül 16 faj élt a tóban, ma is ennyi van, de itt is három eltűnt és három új jelent meg. Mind a hat az ún. "törpekagylók" csoportjához tartozik." Az ún. törpekagylókkal kapcsolatban Richnovszky A. még megjegyezte, hogy ezek kutatása nálunk soha nem volt népszerű és meghatározásuk bonyolult feladat. Ezt a problémát oldotta meg 1990-ben az állattaxonómiai kutatás keretében végzett feltárás melyről Petró Ede és Ponyi Jenő (1991) a Balaton gömb- és borsókagyló faunájáról készített dolgozatukban számoltak be. A revidiált és meghatározott anyag alapján kitűnt, hogy az 1990-ig kimutatott törpekagyló fajok száma 13, 575
