Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)
V. A BALATON VIZÉNEK, ÜLEDÉKÉNEK ÉS PARTI ÖVÉNEK ÉLŐVILÁGA - A Balaton vizéből élő többsejtű állatok
mozgatja őket, másrészt a vízben lebegő parányi részecskéket és élőlényeket besodorják a garatjukba, majd az emésztőrendszerbe Testüket néha nagyon szilárd (kemény) víztisztán átlátszó kutikula fedi, melyből elől a kerékszerv és a fejrész, hátul pedig a lábrész áll ki. A vízben lebegő életformát folytató fajok közül többnek nincs lába, ezek teste alul teljesen legömbölyödött Vannak fajok, amelyek hínárra, nádra vagy fonalas algákra rögzülve szinte "állnak" az alzaton. Találhatók olyanok is, amelyek hosszú, szőrszerű képleteikkel szökellve úsznak a vízben. A rögzült formák legtöbbje teleszkópszerűen képes kinyújtani törzséből az elülső részét az ormánnyal és kerékszervvel előre, hátrafelé pedig a lábát, amelyhez 1 -4 lábujj is ízesülhet. Ha valami megzavarja őket, a törzsből kinyúló szerveiket teljesen behúzva szinte összegömbölyödnek. Az ilyen testfelépítésű kerekesférgek megnyúlással, majd összehúzódással, két testvégüknek az alzathoz való támasztásával, araszolva tudnak helyzetet változtatni. Más fajok az alzatot eleresztve, kerékszervükkel úsznak el, majd alkalmas alzaton ismét megtelepszenek. A helyhez kötött életmódú fajok egynémelyike kocsonyaburkot választ ki, amibe veszély esetén visszahúzódnak. Más fajok saját ürülékükből építenek mértani pontosságú lakócsövet, amelynek hossza testméretük kétszeresét is meghaladhatja. Mivel a kerekesférgek külső burka teljesen átlátszó, testük felépítésének szerkezete mikroszkóp alatt jól megfigyelhető. Ezek az első gerinctelen állatfajok, amelyekben a sejtek különböző funkciókat ellátó szerveket alkotnak: agydúcokat, a testet behálózó idegsejteket, izomkötegeket, emésztőcsatornát. Az utóbbi garatra, rendkívül változatos alakú táplálékfelaprózó képletekkel ellátott zúzógyomorra, emésztőgyomorra és bélre különül. Megtalálható bennük a kiválasztószervként működő lüktető hólyag, érzékszervként pl. a szem stb. Az egyes szervek egyes fajokban élénk színeket mutatnak. A gyomortartalom sokszor zöld az odakerült algáktól, a testnedvek pedig vörösek vagy rózsaszínűek. Az állatok teste fajonként más-más formájú, de a fajra jellemző, meghatározott számú sejtből épül fel az örökítési programjuknak megfelelően. Ezért egy adott fajon belül az egyes szerveket alkotó sejtek száma is állandó, amiről közvetlen sejtszámlálással meg lehet győződni. így például a növényzetben gazdag, sekélyebb vizekben gyakori Epiphanes senta testét 959 sejt építi fel, s ezekből például 56 jut a kerékszervre, 167 a zúzaszerű előgyomorra, 51 az emésztőgyomorra, 14 a bélre, 183 az agydúcra, a többi vázszerkezetre, a mozgatóizmokra, érzékszervekre stb. Jellemző a kerekesférgekre, hogy a petéből való kibúvás után a sejtszám nem változik, csak terjedelmében nő. Ebből következik, hogy ezeknek az állatoknak nincs regenerációs képességük. Táplálkozásuk egyszerű módon történik: kerékszerv csillóinak mozgatásával a szájhoz válogatás nélkül odasodrott lebegőanyagot bekebelezik. Főként algákat fogyasztanak. A táplálékot a zúzaszerű előgyomorban a fajra jellemző organellumokkal feldarabolják. Akadnak köztük ragadozók is, amelyek a náluk kisebb testméretű egysejtű állatokkal, vagy éppen kerekesférgekkel táplálkoznak. Ezek legtöbbször a zúzógyomor aprítókészülékét kinyújtják a szájnyíláson át, és 569
