Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)
V. A BALATON VIZÉNEK, ÜLEDÉKÉNEK ÉS PARTI ÖVÉNEK ÉLŐVILÁGA - A Balaton vizéből élő többsejtű állatok
Ponyi J. 1974-ben. "A szivacsok szinte napjainkig a Balaton közönséges, bár sohasem tömegesen előforduló lakói voltak. A 40-es években még a szivacstelepek terjedéséről számoltak be a kutatások. Az eutrofizációs folyamat és a víz fokozott elszennyeződése azonban a szivacsokat is visszaszorítja. Telepeik ma már egyre inkább ntkaságszámba mennek", állapította meg Entz B 1983-ban, aki remek módon ismertette a balatoni szivacsok életét. Tény, hogy a szivacsok a tiszta, átlátszó lassan áramló vizeket kedvelik s ezért a szennyezet vízben nem élnek meg, de az is tudott, hogy az 1942-es leírásukban az is szerepelt, hogy "...a szivacsok évi kifejlődése igen változó. Ezt az utóbbi 10 év tapasztalatai is megerősítik." Lehet, hogy a szivacsok eltűnésének a szennyezésen és a körülmények kedvezőtlen megváltozásán kívül más oka is lehet. A Balatonban élő 6 faj közül a Spongilla lacustris, a Spongilla carteri volt a két leggyakoribb faj, de sok helyütt megtalálható volt a S.fragilis és az Ephydatia fluviatilis is. Csalánozók. Az édesvizekben megtalálható kis számú csalánozó faj közül 5 hidra faj él a Balatonban. Parti kövekre, vízinövényekre és mesterséges alzatra tapadva helyhezkötött életmódot folytatnak. Ragadozók. Leggyakoribb közülük a legnagyobb termetű nyeles hidra, a Pe/matohydra oligactis, ami ősszel helyenként főleg a békaszőlő hínáron nagyobb mennyiségben található, bár átlátszó kocsányos testét nehéz észrevenni. A kicsiny, tejfehér Hydra circumcincta az iszapba merülő köveken sokszor megtalálható. Ritka viszont a H. vugaris és a H. attenuata. Hasonlóképpen ritkán található meg a tóban a zöld hidra, a Chlorohydra viridissima, amelynek nincs nyele, anélkül tapad az alzathoz és sejtjeiben Zoochlorella zöld algasejtek találhatók, mint szimbionták. (Ezek a zöldalgák a tavi szivacs sejtjeiben is hasonló szerepet játszanak.) Laposférgek. A laposférgek közé tartozó örvényférgek közül a fehér Dendrocoelum lacteum-ot, a sötétszínű Planaria torvá-1 és a Plycelis tenius-t találták meg a Balatonban a kutatók. Mindhárom faj a köves partok életközösségének a tagja. A többi balatoni örvényféreg is partközeli (partszéli) tiszta vizű örvényféreg, melyek közül a nyíltvízben lebeg a Strongylostoma radiatum. A laposférgek közé tartoznak az élősködő szívóférgek és galandférgek, amelyek közül 1942-ben már 14-et 1942-ig kimutattak. Ezek a bemutatott fajlistában nem szerepelnek. Fonálférgek. A Balatonban található fonálférgek túlnyomó része szabadonélő faj, amelyek a partközeli vizekben élnek, ezeknek a mikroszkopikus kicsinységű fonálférgeknek, amelyeknek a legtöbb faját az 1990-es kutatások során találták meg, nagy szerepe lehet a vízinövényzettel benőtt területek életközösségeiben. 567
