Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)

V. A BALATON VIZÉNEK, ÜLEDÉKÉNEK ÉS PARTI ÖVÉNEK ÉLŐVILÁGA - A Balaton hínárjai, a balatoni hinarasok

is, hol a víz kissé tespedő, pl. nádasok tisztásain. A Sió-csatornában, mint uralkodó faj, kevés szilvafalevelű hínárral keveredik. Védett helyeken a somogyi part közelében is megtelepszik... A tihanyi Sport-öböl mély vizében 1935-ben szilvafalevelű hínárral, tündérhínárral és borzhínárral keverten fordult elő, október elején ebben az északi szelektől védett öbölben még valamennyi hínár dúsan tenyészett Két év múlva e terület iszapja fekete, bűzös volt, növényzete megváltozott: süllőhínár mellett csillárka tenyészett benne.

A süllőhínár bokrai kitelelnek s igy ajég elvonulásával újra előtűnnek. E hínár e tekintetben is különbözik tavunk másik főhínárjától. Az áttelelt bokrok többnyire csupaszok, csupán az ágak végén maradtak meg levelek, a többit nyilván lelegelték a halak. Csendesvízű területeken a főként kovanioszatokból álló fehérlő, bolyhos bevonat éppen úgy ellepi ágait és leveleit, mint a Balaton többi hínárját. A hullámok behatolásától védett Sió-csatorna süllőhínárosán már júniusban vastag e lepedék.

A süllőhínárból alakult hínárosok benépesedése olyan sajátságokat is tüntet fel, melyek különböznek a szilvafalevelű hínárból alakult hínáros életközösségtől...nyár végén némely évben helyenként az Enteromorpha intestinalis és salina zöldmoszatok szaporodnak el. Ezeket a fonalas moszatokat csak a legutóbbi években jegyeztük föl a Balatonból. Gyakran telepednek a süllőhínár eléggé merev, tartós szárára más zöldmoszatok is, egy Cladophora piciny bokrokat alkot rajta...Védettebb helyek süllőhínárosának vizében nyár derekán a Cladophora fracta sárgás-zöld fonalai csomókban lebegnek. A fonalasmoszatok szövedékében levő könnyen észrevehető hólyagok egy-egy fiatal vízipók búvárharangjai. Nyár derekán óriási tömegben él a süllőhínáros vízében az Acroperus harpae ágascsápú rák. A Balaton leggyakoribb vízibogarát a Laccobius gracilis-t eddig csupán a süllőhínár és fésűshínár között találtuk. Mohaállatok is sokkal gyakoribbak a süllőhínar szárán, mint bármely más balatoni hínáron. A szárban járatokat rágó árvaszúnyog-lárvák fúrása nem roncsolja annyira össze a szárat, mint a lazább szövetű békaszőlőét. A süllőhínáros életközösségének többi fogyasztóját a szilvafalevelű hínárosban is megtaláljuk. . . A gyapjas bevonat, amelynek összetétele jóformán azonos a más hínáron levővel, jég alatt is megmarad, a tegzes bolharák ellenben nem telel ki a bevonatba.

Levélrágó hernyókat mindeddig nem találtunk süllőhínáron, de halak, pl. küsz és a keszeg - legalább is télen - fogyasztják leveleit. Halivadék és apróhal tömegesen tartózkodik süllőhínárosokban is, hogy...lárvákat és rákféléket táplálékul fölhasználhassa.

Mivel a süllőhínár nemcsak a talajban, hanem, úgy látszik, a víz mozgásával, oxigéntartalmával és talán egyéb tulajdonságaival szemben sem válogatós, a belőle alakuló hínáros benépesedését egyedül e növény jelenléte nem határozza meg. Más a nyíltvíz hatása alatt növő tenyészet életközösségének szerkezete, mint azé, amely védett öblökben terjeszkedik. A süllőhínárosban nem mindenütt azonosak az életfeltételek, s így benépesedése sem lehet mindig azonos."

Az idézettek alapján megállapítható, hogy a hínárosok kifejlődése szorosan kötődik a termőhelyi adottságokhoz és életformájukból eredően az évszakok válto563