Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)

V. A BALATON VIZÉNEK, ÜLEDÉKÉNEK ÉS PARTI ÖVÉNEK ÉLŐVILÁGA - A Balaton algaflórája

Hortobágyi T. (1959) további 22, Tamás G. (1963, 1964) 131 új faj (taxon) leírásával és közlésével növelte a tóból kimutatottak számát.

1965-ben már összesen 1.383 volt az irodalomban közölt balatoni alga fajok (taxonok) száma.

Az utóbbi három évtizedben további fajok kimutatására került sor, miközben több korábban leírt fajról kiderült, hogy téves meghatározás következtében írták le új fajként.

Meg kell jegyezni, hogy az algák rendszertani egységként való meghatározását mindig nehézzé tette az, hogy az algák rendszertana gyakorta változott. Tamás G. (1958) Smith GM. rendszere szerinti elnevezéssel és csoportosításban sorolta fel a balatoni algákat, ami lényegesen eltért a korábbiaktól. Az 1970-es évek elejétől a legtöbb kutató a "Vízügyi Hidrobiológia" sorozat alga kishatározóiban közzétett rendszertant követve írta le az alga fajok és változatok neveit. Az elmúlt két évtizedben azonban - amint az alga kishatározók sorozatszerkesztője, Felföldy Lajos írta - az első algahatározó 1972-ben történt megjelenése óta az algák rendszere sokat változott, s ezért nem követhették tovább Bourreüy (1966, 1968, 1970) munkáját, hanem az új felfedezések eredményeit hasznosítva az algatörzseknek a csoportosítását módosították 1985-ben. Az algák pontos meghatározásához széleskörű rendszertani ismeret és kellő gyakorlat szükséges. Példának említhető, hogy a Balatonban gyakorta előforduló Ankistrodesmus falcatus (Corda) Ralfs nevű zöldalga faj 12 (!) néven található még meg önálló fajként a szakirodalomban, többek között A.gregarius Bréb., Raphidium falcatum Corda. Micrasterias falcata Corda., Closterium falcatum (Corda) Menegh. elnevezésekkel.

A viszonylag rövid időn belüli alganévváltoztatás napjainkban is előfordul amint ezt az Anabaenopsis raciborskii Wolosz-nak (az 1982 óta vízszineződést okozó kékalga fajnak) Cylindrospermopsis raciborskii névre történt változtatása igazolja.

A fentiekből következik, hogy a Balatonban előfordulóként leírt algák között valószínűleg nagyobb számban lehetnek olyanok, amelyek másik fajjal vagy fajokkal azonosak, s így az önálló fajként kimutatott algák száma a valóságban kisebb lehet az előzőekben feltüntetetteknél.

Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy 1965-1995 között nagyon sok, az újabb kritériumoknak is megfelelő, olyan algafajt találtak a tó vizében a kutatók és a vízminőségvizsgáló laboratóriumokban dolgozó algológusok, amelyeket még nem publikáltak. Ezek száma becslésünk szerint kiegyenlíti a korábban leírtak közül az azonosság miatt kiesők számát, s ezért úgy véljük, hogy nem tévedünk ha a Balatonban elöfordidó alga fajok számát napjainkban 1.400-ra tesszük.

Az 1.400 faj természetesen nem található meg mindig és mindenhol a Balatonban, sőt nagy többségük hosszú ideig "hiányzik" a tóból vagy meghatározott tórészekből. Egyes fajok évszakokhoz kötődő előfordulása régóta közismert.

523