Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)

V. A BALATON VIZÉNEK, ÜLEDÉKÉNEK ÉS PARTI ÖVÉNEK ÉLŐVILÁGA - A Balaton algaflórája

A Balaton 4 medencéjében a vízben 8 alkalommal mérték AODC-módszerrel az összbakténumszámot és 6 alkalommal 3H-metil-timidin inkorporációval meghatározták a baktérium produkciót.

Az AODC-módszerrel mért összbaktériumszám minden esetben messze alatta maradt a Razumov-módszerrel megállapítottnak. 1990-ban a Keszthelyi- és a Szigligeti-medencékben kétszer, háromszor annyi baktéri um sejtet mutattak ki, mint a Keleti- illetve a Középső-medencékben. Igazolódott, hogy viharok idején a felkeveredés miatt a vizben lévő baktériumok száma kétszeresére emelkedhet. A korábbiaknak megfelelően a baktériumok szezonális dinamikáját a nyári maximumok jellemezték.

A 3H-metil-timidin inkorporációjával mért baktérium produkció a két nyugati medencében majdnem egy nagyságrenddel nagyobbnak bizonyult mint a Keleti- és a Középső-medencékben. A produkció szezonális dinamikáját szintén a nyári maximumok jellemezték, de a mért sejtszámok és a produkció között nem volt minden esetben korreláció. Ez utóbbi jelenség arra utal, hogy a különböző élettanibiokémiai sajátosságokkal rendelkező és különböző élettevékenységet folytató baktériumfajok és csoportok a rendelkezésre álló tápanyagoktól és egyéb környezeti tényezőktől függően szaporodnak el a vizben, vagy hiányoznak vizből. Emiatt előfordulhat, hogy magasabb sejtszám nem jár együtt nagyobb produkcióval, különösen ha kisebb testtömegű sejtek válnak az anyagcsereviszonyok miatt uralkodóvá.

A Balaton algaflórája.

A Balaton vizében élő algákat először Istvánffi Gyula (1891, 1894, 1897) vizsgálta a Balaton-Bizottság megbízásából. Vizsgálatainak eredményeiről előbb két rövidebb dolgozatban számolt be, majd 1897-ben megjelent "A Balaton mo- szatflórája" című műve a BTTE H kötetének részeként.

Az immár száz évvel ezelőtt megjelent írása számos érdekes információt tartalmaz az akkor, a modem civilizációs ártalmaktól még mentesnek mondható tó vizének algáiról. Ezek között talán a legérdekesebb az amit a bevezetőben írt:

"A Balaton moszat-flórájához a legelső adatokat a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött KITAIBEL-féle nagyértékű herbarium átvizsgálása szolgáltatta... Ezek átvizsgálása közben, feldolgozván a herbarium moszatait, akadtam még 1891-ben a legelső, Balatonra vonatkozó adatokra. A Balatonból gyűjtött 2178. számú Potamogeton-on 22 moszatot találtam, melyek ugyan közönséges alakok, kivéve a Navicula integrá-X, de mégis értékkel bírnak, mert a legelső kimutatott mikroszkópos növények a Balaton tavából."

Ezen, a Balatonból kimutattam moszatok a következők:VII. fasc, 2178. Potamogeton marinum. ""In littore Balatonis lectum. A P. pectinato non diversum sec. SMITH, FI. brit., I, 198."" Herb. KIT..." (Az algák felsorolását mellőzzük.)

520