Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)

V. A BALATON VIZÉNEK, ÜLEDÉKÉNEK ÉS PARTI ÖVÉNEK ÉLŐVILÁGA - Baktériumok a Balaton vizében és üledékében

is következik, hogy a Balaton bakterioplantonjának populációdinamikájára, egyedszámára, biomasszájára és produkciójára vonatkozó eddigi eredmények felülvizsgálatra szorulnak."

Újabban az akridin-orange festéses fluoreszcens mikroszkópos vizsgálatok már lehetővé teszik a pikoalgák és a baktériumok elkülönítését. Az élő és a holt baktériumsejteket azonban továbbra sem lehet megnyugtató módon elkülöníteni egymástól, mivel a nyugvó (anabiotikus állapotban lévő) sejtek biokémiai aktivitása és a biokémiai folyamatok minősége alapvetően eltér az élőként funkcionáló sejtekétől. Ezért a Balaton vizéből és iszapjából kimutatott baktérium mennyiségeket (sejtszámokat) csak az előbbiek figyelembe vételével lehet tájékoztató adatként elfogadni.

Zih S. (1929) amint már idéztük, Tihany előtti nyílt vízből átlag 13/ml sejtszámot mutatott ki nyáron, szőlőcukros-agaron való tenyésztéssel. Haranghy L. (1941) ugyanezen a helyen nyáron vett vízmintákban más összetételű táptalajon végzett tenyésztéssel átlag 40 ml csíraszámot talált.

OláhJ. (1969 a., 1969 b., 1970, 1971 b., 1974, 1975 b.) több dolgozatban számolt be a Balaton baktenoplankton állományával kapcsolatban 1966-1974 között végzett kutatásainak eredményeiről. Kutatásai során az aerob baktériumok mennyiségét nátnum-kazeinátos táptalajon, az anaerobokét oxoid vas-szulfit agarral töltött Burri-csövekben határozták meg. Ezen kívül Rasumov módszer szennt membránfilteren közvetlen mikroszkópos sejtszámlálást végeztek.

A Balaton nyílt vizéből az 1966-1974. években átlag 100/ml aerob baktén- umot mutattak ki. A membránszűrőn végzett közvetlen sejtszámlálásokkal viszont milliliterenként átlag 500 ezernek adódott a bakténumszám. (Anaerob baktériumokat egyszer sem tenyésztettek ki a nyíltvízből.) Ezek a vizsgálati eredmények mutattak először arra, hogy a táptalajokon kitenyésztet baktériumok mennyisége csak töredéke a vízben lévő összes baktériumnak.

OláhJ. (1975 b.) 1975-ben Fonyód-Balatonfenyves térségében bekövetkezett halpusztulás idején a haltetemekkel teli vízből egészen extrém magas baktériumszámokat mutatott ki, sőt 20-30/ml mennyiségben Clostridium típusú anaerob baktériumokat talált. (Ezeket az adatokat a hetedik fejezetben, a balatoni halpusztulásokkal foglalkozó részben ismertetjük.)

A Balaton vizének és iszapjának baktérium tartalmáról igen figyelemre méltó adatokat közölt Gorzó György (1982) az 1978-1981 közötti évekre vonatkozóan. Ezek az adatok azért érdekesek különösen mert a vízmintavételek 4 éven keresztül mindig pontosan ugyanazokon a helyeken (a vízminőségvizsgálati törzshálózat pontjain) történtek és az íszapminták is mindig ugyanarról a három helyről származtak. Összesen közel 1.000 víz és 200 iszapminta bakténum mennyiségét határozták meg a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság biológiai laboratónumában. A mintákat 24 órán belül laborálták a következő táptalajokon:

515