Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)
V. A BALATON VIZÉNEK, ÜLEDÉKÉNEK ÉS PARTI ÖVÉNEK ÉLŐVILÁGA - Baktériumok a Balaton vizében és üledékében
kulcsjellemzők alapján az izolált törzseket a következő 6 hasonlósági csoportba sorolták, melyek lényegében a konvencionális módszerek szerinti Bacillus taxonómia faj szintű egységeit képviselték. A számítógéppel végzett "cluster"-analízis eredményei alapján elkészítették a Balaton északi parti régiója Bacillus populációjának "szerkezetét" bemutató dendrogramot. Kimutatták, hogy a parti régió Bacillus típusú baktériumainak faji struktúrája viszonylag egyszerű. A szervesanyag gyors lebontására képes mikróbaközösség legfontosabb tagjait a B.megaterium, a Bpumilus, a B. licheniformis, a B. subtilis, a B. cereus és a rokonsági körükbe tartozó szervezetek különböző ökotípusai alkotják. A baktériumközösség domináns frakcióját a Bacillus megatehum típusos és atípusos alakjai képezik. A számitógép ennek a fajnak egy sajátos változatát képviselő 45 törzsből külön csoportot kreált, melynek alakjait a B.megaterium egy speciális, balatoni variánsának lehet tekinteni. Ezek a vizsgálati eredmények egyértelműen bizonyították, hogy a Tihany környéki partmenti vizekben ezek a Bacillus-fajok a vízbe került vagy ott képződött szervesanyagokat a melegvíz idején nagy mennyiségben és viszonylag gyorsan képesek lebontani. Igen valószínű, hogy a B.megaterium alaptípusa évezredek óta jelen van a Balaton partmenti vizeiben mint domináns baktérium faj. Ugyanakkor a nyíltvízben az életműködésükhöz és szaporodásukhoz szükséges tápanyagok hiánya miatt nem játszhatnak jelentős szerepet, bár oda a hosszantartó erős hullámzások idején nagyobb számban is bekerülhetnek. A tó nyílt vizének baktériumairól Kotsis Ildikó, Fehér Ella és Cziráki Rita (1982) közöltek adatokat. Ök Tihany térségében a parttól 400, 800 és 1 200 méter távolságban, 1976. októberében nyugalmi állapotban lévő, novemberben pedig erős hullámzástól felkavart 30 cm-es mélységéből vett vízminták baktériumait vizsgálták. A mintákból összesen 299 baktériumtörzset izoláltak, amelyek közül 120-at részletesen megvizsgáltak. A diagnosztizált törzsek közül 13 törzs Micrococcus luteus-nak, 4-4 törzs M.roseus-nak, M.varians-mk és a Micrococcus roseus változatának bizonyult. E kokkuszokon kívül még 11 olyan baktériumtörzs volt, amelyeket a biokémiai és egyéb meghatározó faktorok alapján nem tudtak faji szinten azonosítani. Az összesen 36 Micrococcus-típusú törzset magába foglaló bakténumcsoportban a M. luteus fajhoz tartozó törzsek domináltak. B. ceresus csoport (11 törzs) B.megaterium csoport (45 törzs) B. licheniformis csoport (6 törzs) B. subtilis csoport (8 törzs) B.pumilus csoport (13 törzs) B.firmus-B. megaterium csoport (30 törzs) 40.0 % 5,3 % 7.0 % 11.5 % 26.5 % 9,7 % 507
