Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)

IV. A BALATON VIZÉNEK JELLEMZŐ TULAJDONSÁGAI

- Az oldott foszfát-P tartalom 1976-ban 0,004 - 0,017 mg/1, 1977-ben 0,014 - 0,053 mg/1, 1978-ban 0,013 - 0,101 mg/1 között változott. A kisebb koncentrációkat mindig a tóközépi vízminták tartalmazták. Figyelemre méltó volt, hogy mig

1976- ban a minták több mint felénél nem találtak vizben oldott foszfát-P-t, addig

1977- ben már csak egy-két mintában, 1978-ban viszont már minden mintában - bár igen kis mennyiségben - kimutatható volt az oldott foszfát-P.- Az összes-P tartalom 1976-ban 0,033 - 0,088 mg/1, 1977-ben 0,027 - 0,080 mg/1, 1978-ban 0,072 - 0,138 mg/1 között változott. A legkisebb koncentrációjú- aknak a Középső-medence tóközépről vett vízmintái bizonyultak.- A vizsgálati eredmények alapján megállapították, hogy a viz oldott-P tartalmának csak igen kis része reaktív-foszfor, aminek az átlagos koncentrációja 0,003 - 0,005 mg/1 érték között változott.

Azt is megállapították, hogy valamennyi foszforforma a Keszthelyimedencében volt a legnagyobb és ugyancsak itt mérték a maximális reaktívfoszfor tartalmat is.

Az oldott-P éves átlaga a Keszthelyi-medencében 0,025 mg/1 volt s innen a Kel éti-medence irányában csökkent. Siófok-Balatonfüred vonalában tóközépen évi átlagban 0,012 mg/1 koncentrációt mértek. A szesztonikus-P koncentrációjának évi átlaga a Keszthelyi-medencében 0,055 mg/1 volt és a Keleti-medence irányában fokozatosan ugyancsak a felére csökkent. A mérési eredmények szerint a szesztomkus-P szervetlen-P frakciója kicsi volt és az egész tóban a koncentrációja 0,006 - 0,012 mg/1 között változott.- Általános értékelésként az alábbiakat állapították meg:

" A szerves anyag és a növényi tápanyag terhelés hatása nem a kémiai komponensek koncentrációjának a növekedésében vagy csökkenésében jelentkezik, hanem a biológiai mutatók változásában. Ennek megfelelően a víz minősége biológiai szempontból - az előző éveknek megfelelően - a keszthelyi öbölben volt a legrosszabb az 1976-1978. évek folyamán is. 1971-től észlelték a szerves és szervetlen szennyezettség megnövekedését az öbölben, amely odáig jutott, hogy 1976-ban a korábban tisztább nyílt víz minősége is a Keszthely előtti szennyezet- tebb zóna szintjére romlott. A növényi tápanyag terhelés következményeként fokozatosan nő a vízben lévő algák száma, de gyakoriak a kiugró értékek is. 1975- ig az öböl közepén és a part mentén vett vízminták alga összetétele különböző volt, ettől az időtől kezdődően azonban a Zala torkolat kivételéve mindenhol egységes volt az alga tömeg. Jellemzője, hogy az összetétele évszakonként változó és időnként az öböl vizének kedvezőtlen állapotátjelző kék algák száma is jelentős. Az öböl vizének termőképessége igen nagy, amelyet az alga tömegben lévő fotoszintetikus pigment, az a-klorofill mennyisége is jelez."

Az ismertetett vízminőségvizsgálati értékelésekből arra lehet következtetni, hogy a mérési eredmények alapján az 1970-es évek közepén ismerték fel, hogy az évtized elején a tóvízben jelentős biológiai változások kezdődtek el, jóllehet a ké468