Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)
IV. A BALATON VIZÉNEK JELLEMZŐ TULAJDONSÁGAI
A nitrát-ion tartalom átlaga viszonylag magas volt és a Keszthelyi-medence értéke kétszeresen meghaladta a Keleti-medence értékét. Meg kell azonban jegyezni, hogy mindkét medencében mértek 0,00 mg/1 értékeket is.- A foszfát-ion tartalom 0,2-0,04 mg/1 közötti átlagértéke hasonló módon alakult mint a nitrátioné, azzal az eltéréssel, hogy minimális 0,00 mg/1 értékeket csak a Középső- és a Keleti-medencékben mértek. A Zala folyó torkolatának és a Balaton jellemző vízminőségi átlagadatait az 1969. évre vonatkozóan a 18. számú táblázatban tüntettük fel. 18. sz. táblázat A tanulmányban első ízben értékelték a Balaton vizének biológiai sajátosságait a biológiai vízminősítés fogalmai - a halobitás, a trofitás, a szaprobitás és a toxicitás - szerint. Összefoglalásként a tanulmány készítői megállapították, hogy a "a Balaton nyílt vizének minősége kiváló, de az eutrofizálódási folyamat bizonyos mértékéről már beszélhetünk ." A VGI által készített "Vízminőségi évkönyv 1976-77-78" 1980-ban megjelent 11. kötetében a tó vízminőségét értékelve az alábbiakat közölték:- A tó vize oldott oxigénben gazdag, amely azonban nem a levegőből történő abszorpció, hanem a növények tevékenységének következménye.- A viz vezetőképessége a Zala torkolat mintavételi szelvény kivételével meglehetősen egyenletes, 1976-ban az átlagos érték 531-543 pS/cm, 1977-ben 516-541 pS/cm, 1978-ban 545-562 pS/cm között változott.- A Balaton vizének összes oldott anyag tartalma a Zala torkolatánál volt a legnagyobb (1976-78-ban az átlagos érték 430-445 mg/1 között változott), ettől fogva fokozatosan csökkent (Balatonakali tóközép 403-408 mg/1), majd a Tihanyifélsziget után ismét kismértékben nőtt (Balatonvilágos, nyíltvíz 409-431 mg/1). Az összes oldott anyag tartalom jelentős része kalcium- és magnéziumhidrokarbonát, ennek megfelelően a Zala torkolatnál kalcium- magnézium-hidrokarbonátos kationanion típusú, mely a hossztengely mentén észak felé haladva - a mészkiválás következtében - fokozatosan magnézium- kalcium-hidrokarbonátossá alakul.- A víz kalciumion tartalma a Zala torkolatánál volt a legnagyobb, ettől a szelvénytől kezdődően értéke fokozatosan csökkent.- A magnéziumionok koncentrációja ennek ellenkezője; a Zala torkolatánál a legkisebb és ettől távolodva nőtt. 1976-ban a mérési eredmények átlagértékei alapján a Zala torkolatától a Balatonakali térségig (tóközépen), 1977-ben Badacsonyig (tóközépen), 1978-ban már csak a Zala torkolat szelvényében volt nagyobb a kalciumionoknak a magnéziumionokhoz viszonyított mennyisége. A három év vizsgálati eredményei alapján 466
