Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)
IV. A BALATON VIZÉNEK JELLEMZŐ TULAJDONSÁGAI
84.000 t) biogén mész kiválására lehet következtetni...a tóban egy esztendő leforgása alatt mintegy 25.000 t glukóz, illetőleg 35.000 t szervesanyagtöbblet termelődik, ami évenként a tó fenékiszapjában detrítuszként felhalmozódik... A kicsapódó mész és a fenéküledékben felhalmozódó detrítusz együttes mennyisége igen jelentős (147.000 t/év), mely a szerző szerint a tó fenékiszapjának 0,2 mm-es évenkénti vastagodását idézi elő." Entz B. megállapításait az utóbbi 15 évben végzett kutatások igazolták, számszerű adatait a megváltozott viszonyoknak megfelelően pontosították. A Balaton vizének fizikai és kémiai jellemzőinek az elmúlt másfél évtized vizsgálatai alapján történő ismertetése előtt célszerűnek tartjuk röviden összefoglalni az 1969-ben, illetve az 1976-78. években végzett vízminőségvizsgálatok eredményeit, melyek összehasonlítási alapul szolgálhatnak. A VIKÖZ által "A Balaton-térség vízminőségi követelményei I-N". címmel 1972-ben készitett tanulmányban foglalt főbb megállapítások a következők:- A tóvíz zavarosságát okozó, kicsapódó kalciumkarbonát és a lebegő kovasav közül nagyobb vízmozgások alkalmával a kovasav mennyisége jelentősen megnő. A víz lebegőanyagtartalma a Keszthelyi-medencében szélcsendes időben 15 mg/1, nagy vihar után közvetlenül mérve 244 mg/1 értékű volt.- A nyíltvíz kémhatása átlagosan 8,3 pH értékű volt az egész tó területén. Partközeiben a semleges kémhatás felé közelített.- A vezetőképesség 491-573 pS/cm között változott, s a Zala torkolatánál érte el a legnagyobb értéket. Az összes oldott anyag tartalom átlagos értéke 460 mg/1 volt, 551 mg/1-es maximumát a Zala-torkolatánál, 441 mg/l-es minimumát Tihany térségében mérték.- A kalcium-ion tartalom átlaga a Zala-torkolattól a Keleti-medence irányába csökkent, a magnézium-ion tartalom pedig növekedett. Ennek megfelelően a kalci- um-magnézium-hidrokarbonátos víz fokozatosan magnézium-kalcium hidrokarbonátos típusú vízzé alakult át.- A nátrium és a kálium ionok a tó hossztengelye mentén nem mutattak nagyobb változást.- A hidrokarbonátion mennyiségek a Zala-torkolattól a Keleti-medencéig határozottan csökkentek. A karbonátion tartalomban nem volt ilyen határozott változás, de a Keleti-medencében magasabb volt az átlagos értéke.- A permanganátos oxigénfogyasztás átlagosan a Zala-torkolatnál volt a legnagyobb, a Keleti-medencében a legkisebb A biológiai ötnapos oxigénigény a Keleti-medencében feleakkora volt mint a Zala torkolatánál. 464
