Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)
III. A BALATON TERKEPEZÉSE ES SZABÁLYOZÁSA - A Balaton, a Zala és a Sió szabályozása a XIX. században 1863-ig
A jelenség valódi okának felderítésére nem vállalkozhattunk, de nem tűnik lehetetlennek az a feltételezés, hogy a Balaton környékén bizonyítottan intenzív kéregmozgások, a parti területek süllyedésre hajlamos altalaja és az országos szintezési alappontok tényleges magassága között összefüggés van... A 78 nyilvántartási keresztszelvényt a VITUKI "Balaton" kutatóhajójába szerelt Atlasz-Echolog mérőberendezéssel mértük fel. A parti szelvény szakaszok mérése kb. 1,0 m-es vízmélység eléréséig - ameddig a mérőhajó ki tudott úszni - a mederfenék 5-20 m pontsűrűségű szintezésével történt... A nyilvántartási szelvények között kb. 350 m-enként 287 db közbesített szelvényt is felvettünk a középvízállás alatt általában 2,2 m mélység eléréséig... A szelvényirányokat a VO szelvényekkel párhuzamosan, tájolós teodolittal tűztük ki, kivéve a tihanyi félszigetet és a tó két végén levő rövid partszakaszt, ahol a szelvényeket a partra közel merőlegesen mértük...egyidejűleg mértük meg a védett partszakaszok (burkolatok, kőszórások) kb. 100 m-enkénti magasságát optikai távolság- mérés mellett. A bemért partélpontok helyét a távolságok alapján azonosítottuk a fotótérképen. A terepi munka utolsó fázisaként elvégeztük a MAHART kezelésében levő 21 kikötő, valamint Zánka úttörővárosi és a balatonaligai kikötők felvételét." Az 1955. évi ultrahangos mérések hatvan napos mérési időszakában általában erősen szeles volt az idő, az 1975. évi mérések idején viszont gyakorlatilag csak szélcsendes időszakokban végeztek méréseket. Ennek következtében a két felmérés vízmélységadatiban jelentős tenhnikai eredetű különbségek lehetségesek. Az egész tó felmérésének metodikája és az adatok feldolgozásának módja 1975-ben már olyan volt, hogy annak eredményeit már alapul lehet venni egy közeljövőben vagy későbbiekben végzendő felmérés adataival való összehasonlításnál. A korábbi felmérések adataival azonban közvetlenül összehasonlítani nem lehet. Az 1974-75. évi felmérés és térképezés eredményei Sass J. dolgozatában foglaltak alapján az alábbiakban foglalhatók össze:- A part menti területsávról és a vízfelület partközeli részeiről összesen 56 30x40 cm-es keretméretű, 1:10 000 méretarányú térképlap készült, amelyeken a partközeli településrészeket és a vízben általuk nádasoknak meghatározott területeket is feltüntették. Ezeknek a térképlapoknak a szerkesztésénél a hangsúlyt a vízügyi létesítmények ábrázolására helyezték. A védett partszakaszokon a kő (beton) burkolatot és a kőszórást megkülönböztetett módon tüntették fel és magasságukat 100 méterenként megadták. Egyéb partszakaszokon az 1968-ban a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat által bemért jogi (105,09 m A.f.) partvonalat tüntették fel természetes partként, esetenként az 1968 után történt feltöltéseket vagy elhabolásokat is figyelembe vették. így ezeken a térképlapokon feltüntetett partvonal az 1975. évi állapotokat rögzítette.- A Balaton 1:25 000 méretarányú vízrajzi térképét 22 lapon készítették el. Ezek kevesebb részletet tartalmaznak az előzőeknél, de a vízügyi létesítményeket 441
