Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)
III. A BALATON TERKEPEZÉSE ES SZABÁLYOZÁSA - A Balaton, a Zala és a Sió szabályozása a XIX. században 1863-ig
és a közepes vízmélység meghatározásakor az eltérő partvonalelhelyezkedés miatt is. A Balaton eddigi legrészletesebb felmérését a VITUKI az 1974-75. években végezte el. A felmérés előzményeiről, előkészítéséről, módszereiről és eredményeinek feldolgozásáról Sass Jenő (1979) dolgozata nyújt áttekintést. Az ebben foglaltak alapján, illetve egyes részleteit idézve ismertetjük ezt a felmérését. Sass J. az előzményeket többek között az alábbiakban foglalta össze: "A Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság megbízására a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat Soproni Kirendeltsége 1968-ban elkészítette a Balaton 1:2000 méretarányú helyszínrajzát. A munka elsődleges célja a szabályozott partszakaszokon a 105,09 m A.f. szinten megállapított új jogi partvonal ábrázolása volt. A térképszelvények középső hengervetületű (HKR) koordinátahálózattal készültek és mindössze néhány száz méteres parti sávot részletesen ábrázolnak. A felmérés során kb. 300 m-enként csonkaszelvényeket vettek fel a Balaton 50 éves középvízszintje alatt 1-2 m-es mélységig. Később az új partvonal szerkesztését a természetes állapotban levő partszakaszokon e szelvények adatai alapján végezték. A mért pontok abszolút magasságát a térképlapok írott formában tartalmazzák, így - bár mélységvonalakat nem tüntettek fel - a térképek a partközeli tómeder 1968. évi domborzatát is tükrözik. A teljes medencére kiterjedő mélységmérésre nem került sor, ezért a tó belsejének mélységi viszonyait nem tartalmazzák. A térképek méretarányuknál fogva nehezen használhatók az általános tervezés céljaira,... a hatósági elvi engedélyezési tevékenység ellátására szolgálnak... Kartográfiai Vállalat különféle munka térképe... 1:100 000 vagy ennél kisebb méretarányban koordinátahálózat nélkül készültek...az út-, vasúthálózat, a településhálózat és a vízrendszer képét adják...A tavat magába foglaló szelvények a partvonalat minden esetben minőségi megkülönböztetés nélkül egyetlen vonallal ábrázolják, mélységvonalakat nem tartalmaznak, a nádasok határvonalának feltüntetése nélkül készültek... A..rendelkezésre álló térképanyagok áttekintése után hangsúlyozni kell, hogy a tó körül olyan egységes vízrajzi alapponthálózatot, mely pl. folyóvizeink árvízvédelmi és folyószabályozási feladatainak elvégzését jól szolgálja eddig nem telepítettek. Ennek hiányát a Balaton-kutatás, a tervezés és kivitelezés egyaránt érzi. Végül meg kell említeni, hogy a tóval kapcsolatos mindenfajta tudományosműszaki tevékenység szakszerű ellátását csak a Balaton és vízgyűjtője természet- földrajzának, hidrológiai viszonyainak, fejlődéstörténetének, stb. tükrében lehet elképzelni. A Balatonról az utóbbi évtizedekben hatalmas tudományos ismeret- anyag gyűlt össze. Hiányzik azonban ezeknek egy olyan szintézise, mely a teljesség igénye nélkül ugyan, de támpontul szolgálhat a tóval foglalkozó szakemberek számára. A fenti leírtak alapján nem lehet kétséges, hogy a Balatonnal foglalkozó intézmények számára nélkülözhetetlen egy, a rendelkezésre álló legkorszerűbb mérő439
